Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-23
17 élelmiszer is stratégiai termék, s ezért is erősíteni kell a magyar mezőgazdaság termelékenységét és exportképességét - de mit tesz ennek érdekében a kormány? A demográfiai problémát sem eltérő kultúrájú emberek bevándorlásával, hanem a gyermekvállalást, a családokat támogató politikával kellene orvosolni, a fiatalokat pedig munkahellyel és tisztességes jövedelemmel kell itthon ta rtani, nem a kivándorlásra biztatni. Helytálló az a megállapítás, hogy Magyarország a fő kereskedelmi és közlekedési útvonalak metszéspontjában fekszik, s ez kihasználható előny. De akkor miért hanyagoljuk el az északdéli útvonalak kiépítését, vagy miért fejlesztjük vissza vasúthálózatunkat? Jogos a NATO fontosságának és abban vállalt feladataink eredményes elvégzésének a hangsúlyozása. De hogyan viszonyul ehhez honvédelmi kiadásainknak botrányosan alacsony szintje? Az energiabiztonság kérdésével visszat érően foglalkozik a tanulmány, de nem foglal állást abban a kérdésben, hogy Magyarország ennek érdekében legyen Oroszország "stratégiai partnere," azaz előretolt bástyája, vagy kizárólag az EU által létrehozandó egységes energiapolitika keretében érheti el a kívánt biztonságot. A jelenlegi magyar külpolitika leggyengébb területe az egymással valóban szorosan összefüggő szomszédsági és nemzetpolitika. Ez a felvázolt stratégiában is megmutatkozik, noha e témában Kiss J. László és Magyarics Tamás kitűnő előta nulmányokat készített. Az elvek és a szavak ugyan szépek, de sajnos illúziókon alapulnak: "Magyarország kapcsolatai alapvetően rendezettek szomszédaival. [...] Magyarország a területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának támogatásával, a kisebb ségi önkormányzati rendszer fejlesztésével erősítheti a térségbeli kisebbségvédelmi törekvéseket." A kormányközi kapcsolatok és a szomszédos többségi nemzetekhez fűződő viszony - az egy Szlovákia kivételével - még csak rendben lenne, de megbocsáthatatlan naivitás azt hinni, hogy a hazai gyakorlat, a nemzeti kisebbségeink számára biztosított kulturális autonómia meghatja és meggyőzi szomszédainkat, elfogadják a magyar kisebbségek által igényelt, a déltirolihoz hasonló, területi és személyi autonómiát. A köz ös uniós tagság elvben valóban segíthetné határon túli nemzettársainkat, de az EU figyelme a kisebbségek védelme, támogatása terén inkább gyengül, mint erősödik. Ebbe azonban nem szabad beletörődni. Higgadt érveléssel, a jelenlegi elvekre, konvenciókra és gyakorlatra hivatkozva, a stabilitás és a kisebbségek helyzete közötti letagadhatatlan kapcsolatra rámutatva, a határon túli magyar pártoknak az Európai Parlamentben jelen lévő képviselőivel egyeztetett fellépéssel a helyzet előbbutóbb megváltoztatható. A kedvezménytörvény, még inkább a magyar állampolgárság megszerzésének megkönnyítése pedig olyan eszköz a magyar kormány kezében, amivel hatékonyan tudná támogatni nemzettársainkat - de ezzel a lehetőséggel nem is számol a jelenlegi stratégia. Az EUban é s más nemzetközi szervezetekben Magyarországnak csak akkor lesz esélye speciális kül- és gazdaságpolitikai, valamint kisebbségvédelmi céljainak az érvényesítésére, ha barátokra, szövetségesekre támaszkodhat. A koncepció e téren is a szépen hangzó általános ságok szintjén marad. Szinte minden fajsúlyos és/vagy a térségünkben érdekelt országot és regionális együttműködést felsorol, de kerüli az állásfoglalást, milyen mértékben kerüljön ismét előtérbe a miniszterelnöknek látható módon nagyon rokonszenves orosz orientáció, amivel kapcsolatban nemcsak az Egyesült Államokban, de ma már az EUban is erősödnek a fenntartások. Ezzel is összefügg a Visegrádi Együttműködés és az EUba bekerült volt varsói szerződésbeli országokkal kívánatos szorosabb egyeztetések lebec sülése. Márpedig az EUn belül csak ezekkel együtt van esélyünk közös érdekeink eredményes képviseletére. A jelen stratégia azonban kevéssé alkalmas nemzeti céljaink megvalósítására. Reméljük, hogy a gyakorlat más lesz. vissza 185 milliárd határ menti programokra Origo 2007. november 23., péntek, 07:00 2013ig szóló európai uniós költségvetésből az Európai Területi Együttműködés (ETE) keretében Magyarország mintegy 185 milliárd forintot kap határ menti együttműködési pr ogramokra, és 120 milliárdot két transznacionális programra - közölte Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára.