Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-23
11 A kiugrási lehetőség a pedagógusi végzettség megszerzésében, illetve a zsargonban "szszakoknak " nevezett szociális munkás, szociológia stb. elvégzésében adódik a roma kisebbséghez tartozók számára. Érdekes ellentmondás figyelhető meg a műszaki, mérnöki területek esetében: ezek presztízse csökkent a rendszerváltások, a szocialista iparosítás lezár ása óta, ám a munkaerőpiac mást diktál, nagy igény van a hasonló végzettségű munkaerő iránt. Erdélyben már jelen van a magyar műszaki képzés, ám a többi határon túli magyar közösség esetében csak elvétve. A felnőttképzés elterjedtségére vonatkozó eredmén yek is azt mutatják, a kisebbségiek kevésbé érdeklődnek ez iránt a forma iránt, mint az országos átlag, kisebb mértékben vesznek részt ilyen programokban. Magyarán nem használják ki a felnőttképzés lehetőségeit, és nem azért, mintha ez nem lenne hozzáfé rhető magyar nyelven. >> Részt vette felnőttképzési programban? (igen válaszok): “A felnőttképzés fejlesztése sokkal dinamikusabban történhetne, mint ahogy történik, Romániában különösen: egy magyar nyelvű programot pont olyan könnyű akkreditálni, mi nt egy románt. Nem nehezedik olyan szimbolikus teher erre a képzési formára, mint mondjuk az iskolai rendszerű képzések esetében – egy magyar felnőttképzési kurzus indításáért nem szokás tüntetéseket szervezni” – fejtette ki a szociológus A Kárpát Panel 2 007 oktatási körképe is azt mutatja, annak ellenére, hogy az alacsonyabb képzési szinteken többen vannak a nők, a nemek közti különbségek a Kárpátmedence magyarlakta régióiban kiegyenlítődtek. Azok közt ugyan, akik megrekedtek az általános iskolai végze ttség szintjén, több a nő – egyharmad a kétharmadhoz – , ám ezt mintegy kiegyenlíti a csupán szakiskolai végzettséget felmutatók közt a férfiak felülreprezentáltsága. A felsőoktatáshoz érkezve már az arányok hasonlóak. Ennek egyik oka a felsőoktatás eltö megesedése, ugyanakkor sikerült a nőknek azt a történelmi hátrányt leküzdeni, amelynek következtében a 20. század elején még jellemzően a középosztálybeli férfiak jártak egyetemre. Papp Z. közölte, hamarosan egy korábbi, a romániai magyar oktatásban ural kodó minőségkoncepciókkal foglalkozó kutatás eredményei könyv alakban is megjelennek: eszerint pedig Erdélyben az elméleti líceumokban a nők aránya magasabb, mint a férfiaké. vissza
