Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-23
9 Magyarország pozitív egyenleget mondhat magáénak mind a három balti állammal folytatott kereskedelmében. A Lettországba irányuló magyar export dinamikusan - évente mintegy harminc százalékkal - növekedett az elmúlt években. 2007 első nyolc hónapjában a 90,4 millió eurót kitevő magyar kivitel már meghaladta a 83 millió eurós tavalyi exportot. A kormányfői tárgyalásokat követően Szőke László külügyi szakállamtitkár aláírta az egymás nevében történő vízumkiadás lehetőségéről, valamint a biometrikus adatok gyűjtésében alkalmazott kölcsönös eljárásról szóló kormányközi megállapodást. A magyar miniszterelnö k háromnapos baltikumi látogatását a lettmagyar üzleti fórumon elmondott beszédével fejezi be Rigában. Gyurcsány Ferenc délután Frankfurtba utazik, ahol pénteken részt vesz az Európai Bankügyi Kongresszuson. vissza KÁRPÁT PANEL 2007 − Kisebbségi elitizmus az oktatásban: sok pedagógus, kevés szakmunkás Transindex [22.11.2007] Látványosabb egy egyetemet működtetni, mint a szakképzést fejleszteni: a határon túli magyar elit a szimbolikus eredményekre és az újratermelődésr e utazik? Kárpát Panel 2007, oktatási körkép. A kisebbség hajlamos a szakképzés, illetve a munkaerőpiaci keresletnek inkább örvendő felsőoktatási szakok helyett előnyben részesíteni a gimnáziumi, illetve pedagógusképzést. A kutatók korábbi, fent idéze tt megállapítását a határon túli magyar közösségek és a magyarországi népesség összehasonlító vizsgálata is visszaigazolta. A Kárpát Panel – a Kárpátmedencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái című kutatás oktatásra vonatkozó következtetéseiről Papp Z. Attila szociológust kérdeztük. Ha a legmagasabb iskolai végzettséget és a tanulás nyelvét összevetjük, a vizsgált országok esetében több közös tendencia is megfigyelhető: az általános iskolai képzésben magas az anyanyelven tanulók aránya, az éret tségit adó képzés esetében is még magas, ám jól látható módon alacsony a szakképzés (szakiskolai, illetve szakközépiskolai), illetve a felsőoktatás esetében. A szakképzés elhanyagolt terület maradt, míg az egyetemifőiskolai képzés esetében azért vissz aköszönnek az elmúlt 1015 év eredményei – állapította meg a kutatásvezető. “Ennek a jelenségnek az értelmezésére használom a kisebbségi elitizmus kifejezést. A kisebbségi elitek oktatáspolitikai koncepcióiból a szakképzés hiányzik, nem ebben gondolko dnak, hanem látványosabb eredményt produkáló fejlesztésekben, mint pl. egy egyetem működtetése. Az ilyesminek ugyanis nagyobb a szimbolikus ereje, az eredmény könnyebben felmutatható – ez viszont a szakképzés rovására megy” – magyarázta a szociológus. A múlt héten Budapesten bemutatott kutatási eredmény kapcsán kialakult vitában a jelenlévők némelyike azzal érvelt, hogy azért olyan alacsony a szakképzésben részt vevő határon túli magyarok aránya, mert az illető országokban adott keretek önmagukban is szű kösek – vagyis
