Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-22
46 Koszovó szerbiai tartományban parlamenti és helyhatósági választásokat tartottak, amelyeket az egykori geril laparancsnokból politikussá lett Hashim Thaqi függetlenségpárti Koszovói Demokratikus Pártja nyerte. Az RMDSZhonatya emlékeztetett: a koszovói albánok kijelentették, ha a nemzetközi testület december 10ig nem hoz számukra elfogadható döntést a délszerb iai tartomány jövőjének rendezésére, az Ahtisaariterv határidejének lejárta után, december 11én az új albán hatalom egyoldalúan kikiáltja a tartomány függetlenségét. „A választások révén megalakulhat az a pristinai parlament, amely eldönti, és decemberbe n levezényli Koszovó Szerbiától való elszakadását”, mondta Antal Árpád. Hozzáfűzte: számára egyértelmű, hogy december 11én a koszovói albánok egyoldalúan kinyilvánítják a tartomány függetlenségét, az Egyesült Államok és Németország bejelentette, hogy ez t elismeri, de várhatóan más országok is megteszik ezt. „Az új körülmények között viszont kényes helyzetbe kerülhet néhány ország. Románia és Szlovákia azért, mert ha első körben nem ismerik el a független Koszovót, akkor azt jelzik, területükön is megold atlan problémák vannak. Magyarország pozíciója is kényelmetlen, mert Koszovó függetlenedése várhatóan beindítja az ottani szerbek kivándorláshullámát, és ahogyan eddig is, most is elsősorban a Vajdaságot célozzák meg, ez pedig tovább rontja a vajdasági mag yarok arányát a régióban” – véli Antal Árpád. „Az erdélyi magyarok szempontjából fontos a koszovói helyzet, mert most bebizonyosodik, hogy 2007ben Európában egy régiónak lehet speciális státust találni, úgy, hogy azt végül elismerje Amerika, Oroszország és az Európai Unió is. Eszerint a Székelyföldnek és más európai régióknak is lehet majd valamilyen speciális státust találni” – fejtegette a háromszéki RMDSZhonatya. Véleménye szerint a székelyföldi magyarok igazi partnerei ebben a kérdésben a koszovói sz erbek. Az erdélyi magyarok szempontjából nagyon fontos a nemzetközi politika reakciója, és az, hogy miként próbálnak majd autonómiát garantálni a hatszázalékos szerb kisebbségnek. „Mi is ugyanazt kérjük, mint amit a szerbek számára az Ahtisaaritervbe fog laltak, vagyis területi és kulturális autonómiát. Ha Amerika, az EU és Oroszország támogatja ezeket az autonómiaformákat a koszovói szerbek esetében, kötelességük lesz támogatni az erdélyi magyarság ilyen jellegű igényeit is” – véli Antal Árpád, aki szerin t ehhez azonban rendkívül fontos lesz, hogy december 11én az erdélyi magyar közösség hogyan reagál az új koszovói helyzetre. vissza Kettős szavazást rendeznek november 25én Erdély.ma [ 2007. november 22., 05:48 ] Forrás: Krónika, Fall Sándor November 25én, vasárnap egyidejűleg két szavazás zajlik: Románia 35 európai parlamenti (EP) képviselőjének megválasztásán kívül a szavazópolgároknak referendumon kell véleményt nyilvánítaniuk a választási rendszer megváltoztatásár ól. Kik szavazhatnak? Az EPválasztásokon szavazhat minden olyan román állampolgár, aki a szavazás napjáig betölti 18. életévét. Szavazhatnak továbbá az Európai Unió bármely tagállamának polgárai, akiknek állandó lakhelye vagy állandó tartózkodási helye Románia területén van. Nem voksolhatnak a szellemi fogyatékkal élők és azok a személyek sem, akiket jogerős bírósági döntés tilt el szavazati joguk gyakorlásától. A népszavazáson – mivel az az ország belső ügyeit érintő kérdésről szól – kizárólag román áll ampolgárok vehetnek részt. Hol és mikor zajlik a szavazás? A szavazási folyamat a korábbi választásokhoz és referendumokhoz hasonlóan zajlik azzal a különbséggel, hogy most egyazon szavazókörzetben két külön teremben, vagy egyetlen terem két, egymástól t eljesen elhatárolt részében rendezik be a szavazóhelyiségeket, amelyekben 7 és 21 óra között lehet voksolni. Nincs jelentősége annak, hogy a választópolgár melyik helyiségben gyakorolja először szavazati jogát. Román állampolgárok
