Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-22
42 Szlovákiában az európai parl amenti választásokkor esélyeket hagytunk ki, mert egy kicsit nagyobb részvétellel bizony hárman is lehetnénk szlovákiai magyarok a parlamentben. Hogy miért fontos, hogy az Európai Parlamentben legyen kisebbségi képviselet? Ha az az igényünk, hogy ne más ké pviselje az érdekeinket, akkor a válasz világos. A lehetőség adva van, itt a parlamentben: a képviselők nem országukat, nem kormányukat, hanem saját választóikat képviselik. Hogyha a választó úgy dönt, hogy nem megy el választani, akkor azok kerülnek be a parlamentbe, akiket mások választottak, így egy népcsoport képviselet nélkül maradhat. Ami a kisebbségi jogokat illeti, ezen a téren nincs kimondottan elsődleges jogalap, de amikor a téma napirendre kerül, akkor nagyon fontos, hogy Brüsszelben legyen a k isebbség képviselője, és elmondja, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek témáját nem lehet összekeverni az új bevándorlók témájával. DukaZólyomi Árpád, Szlovákia Én nagyon fontosnak tartom, hogy a romániai magyarok politikai képviselete, az RMDSZ – am ely már bizonyította az elmúlt évtizedek alatt, hogy méltóképpen tudja képviselni az erdélyi magyarságot – küldjön képviselőket az Európai Parlamentbe, minél nagyobb számban, mert ha van itt képviselet, akkor állandóan tudják követni mindazt, ami itt törté nik, tudják befolyásolni is, ha megfelelő szövetségesek vannak. Ugyanakkor nagy szerepe lehet a képviselőknek a saját népük, régióik tájékoztatásában, a lehetőségek feltárásában és előkészítésében, a programok elkészítésében. Nagyon is fontos, hogy a romá niai magyarságot képviselő politikai erőnek a képviselői kerüljenek ide, az Európai Parlamentbe, már csak azért is, mert az RMDSZ az Európai Néppártok oszlopos tagja, mióta Románia bekerült az Európai Unióba. Ez az európai, nagyon erős család is támogatja az RMDSZt a további törekvéseiben. Ignasi Guardans Cambo, katalán EPképviselő Az Európai Parlament nem a tagállamokat, hanem elsősorban ezen tagállamok állampolgárait képviseli, tehát hogyha ezen országok területén kisebbségek élnek, ők jelen kell leg yenek az Európai Parlamentben. Hogy a romániai magyarság jogosan követelie az autonómiát? Nos, úgy gondolom, hogy a romániai magyarság ellentétben más nyelvi kisebbségekkel, úgynevezett területi problémával is küszködik. Más országok nyelvi kisebbségei n agyon sok jogot élveznek, ezeket az alkotmány elismeri, ők viszont nem rendelkeznek területi autonómiával. Példa erre a finnországi svéd kisebbség, nagyon sok joguk van, de mindez autonómia nélkül. Azt viszont mindig kihangsúlyozom: ahhoz, hogy a romániai magyarságnak autonómiája legyen, összetartásra van szükség. A romániai magyarok együtt, összetartóan kellene hangot adjanak követeléseiknek. Persze különbözhetnek a vélemények, de képeseknek kellene lenniük egy asztalnál, együtt megbeszélni ezeket a nézet eltéréseket, és nem pedig megosztani a magyarságot. A romániai magyaroknak nincs autonómiájuk, viszont van egy nagy szerencséjük, ők anyanyelvükön szólalhatnak fel az Európai Parlamentben, hiszen a magyar nyelv az unió által elfogadott nyelv. Mi, kataláno k, és még sok más kisebbség, nem használhatjuk anyanyelvünket az EP ülésein. Henrik Lax, a finnországi svédek EPképviselője Én is svéd anyanyelvű finn állampolgár vagyok, és tudom, mennyire fontos az én népemnek is, hogy saját képviseletük legyen az Eu rópai Parlamentben. Ez elsősorban az elismerésről, a jogok tiszteletben tartásáról, az átláthatóságról és az egységről szól. Úgy gondolom, hogy Önöknek, romániai magyaroknak ez ugyanilyen fontos – vagy talán még fontosabb – , hogy saját képviseletük legyen az Európai Parlamentben. A mi helyzetünkben a történelem mondta ki az utolsó szót, több mint 615 évig Finnország és Svédország egy birodalom volt, egy királyság uralkodott fölötte, nekünk svédeknek és finneknek van egy közös történelmi múltunk. Nekünk, fi nnországi svédeknek, egyforma jogaink vannak a finnekkel, mind a nyelvet, mind az
