Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-22
37 működnek a magyar kultúra lokális, regionális, országos műhelyei és bázisai. Még a Cseh- és Morvaországban élő magy arok is képesek a maguk diaszpórahelyzetében csatlakozni, együttműködni a kibocsátó szlovákiai magyar régiókkal. Az egymással konfliktusban álló nemzetállamok, az egymástól elszigetelődő kommunista pártállamok kalodáiból kiszabadulva a középeurópia kiseb bségek keresik a nekik leginkább megfelelő uniós mintákat: a déltirolit, a schleswigholsteinit vagy éppen a belgiumi német, a finnországi svéd modell átvehető elemeit. Négyöt generáció kisebbségi tapasztalatai mindazonáltal tartós küzdelmekre való beren dezkedést ígérnek, amíg a közösségi létezés evidenciáiból a szlovák parlament által jogerőre emelt közösségi jogi státus válhat. Büszkék vagyunke, büszkék lehetünke kisebbségi történelmünkre? Szociológiai kérdőívek szoktak firtatni ilyen és ehhez hasonl ó, önmagukban értelmetlennek tűnő kérdéseket. Az egyes ember saját személyes, családi történelméhez is általában inkább az elégedettség, belenyugvás, beletörődés gesztusaival szokott viszonyulni, nemzeti, közösségi történelmünk nevezetes eseményeit pedig a tradícióvá emelt múltnak kijáró tisztelettel kezeljük. A nemzeti közösséghez való kötődések, létezéstechnikák még kisebbségi helyzetben sem lehetnek öncélúak: magyarnak lenni, magyarnak maradni önmagában véve nem érdem, hanem vállalás, lehetőség és felelő sség. Amire azonban minden bizonnyal büszkék lehetünk, az a szlovákiai magyarság történeti közgondolkodásában, nyelvi, kulturális identitásában megmutatkozó „paraszti” józanság. Közösségi szótárunkban a magyar, „nagymagyar”, „vadmagyar” fokozással kifejez ett mértéktartás éppúgy jellemző, mint a többségi és az anyaországi társadalmat érdemei, fogadó- és együttműködési készsége szerint megítélő magatartás. Ezzel együtt a szlovákiai magyar társdalomban is időről időre felerősödő megosztottság, kishitűség, opportunizmus arra is figyelmeztethet bennünket, hogy önmagában a kisebbségi helyzet senkit nem véd meg a csőlátástól, az előítéletektől, elhamarkodott, meggondolatlan döntésektől, konfliktusoktól. A sérelmeikben élő kisebbségi messiások még itt járnak köz öttünk, a simulékony, békülékeny, konfliktuskerülőkkel és a mindenütt nemzetárulást sejtetőkkel együtt. A schengeni határnyitás előtt egy hónappal érdemes tisztán látni a múlt tanulságainak azt a rétegét is, amely az államhatárokhoz, a határok jellegének, áteresztő, tiltó, megállító funkcióinak a változásához kötődik. A kisebbségi magyar a gyepük és határok népe volt és marad. Az európai határ azonban valóban összeköt, nem úgy, mint a kommunista vasfüggöny vagy az „antifasizmus védőbástyája”, a berlini fal . Kilencven év alatt a szlovákiai magyarság megtanult együtt élni a határral, átkelni, átjárni a határon, ezért nem lesz nehéz megszokni, ha mindezt most már észrevétlenül és öntudatlanul teheti. A kisebbségi helyzet „mindennapi népszavazásai” 2004 óta m égis egyre inkább másról szólnak, mint korábban, a nemzetállami csapdahelyzetekben. Miközben a legfiatalabb generáció tagjai nem ritkán lábukkal szavazva, mind gyakrabban külországokban keresik a boldogulás lehetőségét, a szlovákiai magyarság közösségépítő akaratának, feladatainak a tere és terepe itt van. A kinyíló határok, egybenyíló perifériákon, az úttalan, híd nélküli peremrégiókban. Ezekből azonban az unió logikája szerint és a többségi, anyaországi, kisebbségi összefogással könnyen válhatnak új centr umok, befektetési zónák, ipari parkok, környezetvédelmi területek, kulturális örökségvédelem alá eső turistaközpontok. Utópiák vagy racionális célképzetek vezérlike majd a következő évtizedben gondolkodásunkat? A kilenc évtizednyi visszatekintés talán arr a is jó volt, hogy illúzióktól mentesen és automatikus megoldásokban nem reménykedve mérlegeljük az előttünk álló alternatívákat. vissza Szarka László Vajdaságnak lesz elnöke? − A VMSZ és a VSZL tartományi statútumjavaslat a több közigazgatási központ létrehozását irányozza elő Magyar Szó 2007.11.22. Belgrádi tudósítónktól Vajdaságnak elnöke, kormánya, képviselőháza és ombudsmanja lenne annak az új tartományi statútumjavaslatnak az értelmében, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga mutatott be a tegnapi belgrádi sajtótájékoztatón. Az említettek mellett a javaslat még egy új szerv létesítését irányozza elő, mégpedig a Tartományi Nemzeti Tanácsot, részarányos nemzetiségi összetétellel.
