Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-22
26 A jelenlegi helyzetre elsősorban az utóbbi 18 év politikai kiábrándultsága nyomja rá bélyegét, amely nemcsak a magyarságot jellemzi, hanem általában a posztkommunista társadalmakat. Az erdélyi magyarok egy része nyíltan elégedetlen, RMDSZellenes, felháborodással tapasztalja a szövetség visszaéléseit, nómenklatúrája beágyazódását, az egypártrendszerre emlékeztető magatartásformáit, problémái megoldatlanságát eme politika következtében. Mások aggódnak a most előállt választási helyzet nyomán mediatizált egységbomlás miatt, készp énznek veszik azt az RMDSZpártpropagandát, hogy itt valami nagy tragédia történik, és hogy a választási lehetőség a magyar egység megbomlását jelenti. Akadnak azonban, akikben tudatosult, hogy a demokráciával szemben nem lehet hiteles egységről beszélni, szükség van a választás szabadságára, és nemzeti érdekből akarnak változást az eddig önmagát túlélt erdélyi magyar politikán. - Az RMDSZ leginkább azzal a váddal illeti, hogy megosztja a közösséget, veszélyeztetve a magyarság brüsszeli képviseletét. Mark ó Béla elnök szerint nincs itt az ideje a magyarmagyar megmérettetésnek, a politikai pluralizmusnak, és a közösségnek még legalább 13 évig össze kell fognia. Minderről az az ókori fabula jut eszembe, amelyben a farkas vádolja a bárányt a víz felzavarásá val, miközben nyilvánvaló, hogy csak ő zavarhatta fel a lefelé folyó vizet, és a bárány issza ennek a levét. Az egység megbomlásáért kimondottan a hatalmon lévők a felelősök, és nem az ellenzéket szokták vádolni a kormányzás hibájáért. Markó Béláék teljes felelősséget hordoznak az elmúlt 18 év alatt történtekért. Különösképpen, hogy a szövetség elnöke a leghosszabban regnáló, minden kortárs pártvezetőt túlélő politikusnak számít, tehát enyhén szólva demagógia az ő szájából hallani ilyen vádat. Másodsorban m intha nem akarna tudomást szerezni a demokrácia játékszabályairól, sőt a jelek szerint ellenzi a demokráciát. Nem lehet hiteles egy olyan magyar politika, amely csak a demokratikus játékszabályok felfüggesztésével és a demokratikus pluralizmus kizárásával működik. Az RMDSZ kezdeti időszakában többékevésbé működött a belső demokrácia, ennek kiiktatása azonban a Markó vezette egypártrendszeri RMDSZpolitika nevéhez fűződik. Ugyancsak a demagógia kategóriájába tartozik, hogy Markó a románokkal való küzdelemre hivatkozik a magyarmagyar megméretkezéssel szemben, hiszen közismert, hogy a baloldaltól a jobboldalig valamennyi román politikai pártnak volt már direkt vagy közvetett szövetségese. Ne beszéljen hát arról, hogy a románokkal van harcunk, amikor ő a román okkal koalizál. - Mikor érzett nagyobb esélyt a sikerre: amikor az 1989es forradalom idején szembeszállt a kommunista hatalommal, vagy jelenlegi politikai jelöltsége idején? Tizennyolc évvel ezelőtt semmi esélyem nem volt. Akkor a végső a kétségbeesés , és a bibliai példázat volt jellemző, hogy ha nem szólalunk meg, akkor a kövek fognak beszélni, annyira elviselhetetlenné vált a magyar nemzeti közösség és általában a társadalom helyzete. Most viszont valós esélye van a politikai győzelmemnek. Annyiban v onhatok párhuzamot a kettő között, hogy akkor is abszolút kisebbségben kellett ezt a harcot megvívnom. Hátha jó ómen ’89 a mostani küzdelemre. - Sokan úgy vélekednek azonban, hogy akkori kiállásával ellentétben a mai, demokratikus berendezkedés közepette egyházfőként nem kellene aktívan részt vennie a politikai és a közéletben. Egyszóval a püspök maradjon a szószéken, a prédikációnál. Rosszízű, régi időket idéző, szűkkeblű kizárólagosság ennek a hangoztatása. Nem hiszem, hogy egy lelkész kevésbé politiz álhat, mint egy munkás, mérnök vagy egy költő. A református egyházrendben a papság nem szentség, hanem egyfelől beilleszthető a polgári foglalkozások sorába, másfelől kihatást jelent. Semmilyen teológiai alapja nincs a protestáns lelkész közéletipolitikai szerepvállalásával szemben, úgyhogy ezek a kifogások nem állják meg a helyüket. A kommunistaateista diktatúra a társadalom peremére szorította az egyházat, a hívő embereket, lelkészeket és papokat, és kizárta őket a politikai közéletből. A Securitate tem esvári parancsnokhelyettese annak idején mindig azt mondta nekem: tiszteletes úr, ne avatkozz be a politikába. De ugyanezt hajtogatta Papp László, a királyhágómelléki egyházkerület kollaboráns püspöke is: László, ne üsd bele az orrod a politikába, maradj a szószéknél. - Kit terhel majd a felelősség, ha nem lesz képviselete az erdélyi magyarságnak az Európai Parlamentben? Összefüggésében elemezve a kérdést elmondhatjuk: az RMDSZ önmaga felel azért, ha nem jut be az Európai Parlamentbe, hiszen 2004 óta zuh anórepülésben veszíti el népszerűségét, szavazóbázisát. Gondoljunk a
