Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-05
9 megoldani a gondjainkat". A szenátor rámutatott: nem örül annak, hogy nem jött létre a közös magyar lista, "de azok, akik nem sza vazást, hanem végre választást akartak, most megkapták". Számításai szerint az RMDSZnek a bejutáshoz 350 ezer szavazatra lesz szüksége, miközben a magyar választók összlétszáma legalább 900 ezerre rúg. - Arra számítok, hogy az RMDSZ bejut az EPbe, és h ogy folytatódik az erdélyi magyar párbeszéd, mert felelősen gondolkodó emberek nem kívánhatják a másik fél pusztulását. Ez nem keresztényi gondolkodás - szögezte le a szenátor. Aki eközben elismeri, hogy (Tőkés egyházkerületének rendelkezési állományába ta rtozó református lelkészként) lelkiismereti vívódással járt számára az elöljárójával szemben történő indulás. Kifejtette: az RMDSZ eddigi eredményei bizonyítják, hogy a szövetséget érdemes támogatni. Sógor Csaba úgy véli, hogy az Orbán által a majdani er délyi EPtagokra felállított követelményrendszer - "legyen rendíthetetlen, hiteles és bátor" - őrá is ráillik. Családja a veszély dacára kiállt 1989ben Tőkés mellett, ő maga pedig többször szembement az RMDSZszel az autonómia, a csángók és az erdélyi mag yar állami egyetem ügyében. Most azt látja, hogy Markó tanulni szeretne korábbi hibáiból, és úgy véli, nem ártana, ha a püspök is ezt tenné. Miközben Sógor Csaba azt reméli, mindenki felismeri, hogy az erdélyi magyarság "a megosztást és egymás szétverésé t nem engedheti meg magának", meggyőződése, hogy "ezúttal Orbán Viktor rossz tanácsot fogadott meg". vissza Bevándorlók az EUban: belül tágasabb? Népszabadság • Pócs Balázs • 2007. november 5. A bevándorlók beill eszkedését leginkább a skandináv, legkevésbé a keleteurópai államok segítik. Magyarország a "rideg integráció" korszakát éli. Bizonyítványosztást tartottak nemrég az EUtagállamok között. Ki mennyire támogatja a bevándorlók befogadását? - ezt vizsgálta a British Council és a brüsszeli Migration Policy Group, európai szervezetek bevonásával (Magyarországot a Menedék Egyesület képviselte). Mind az összesített rangsorban, mind a hat legfontosabb területen az északeurópai országok, valamint Belgium és Holla ndia kapták a legjobb osztályzatokat. De mitől kerültek a hátsó mezőnybe a keleteurópai államok? Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója történelmipolitikai okokkal magyarázza ezt: a bevándorlásban kevésbé érintett országokról van szó, ahol a mi gránsok a gazdasági és a társadalompolitikában nem játszanak jelentős szerepet. A társadalmi nyomás is hiányzik, és nem működnek migráns érdekcsoportok sem. Magyarországot elmarasztalták, amiért a bevándorlók társadalmi képviselete szinte a nullával egyenl ő - ám erre nincs is olyan égető szükség, mint a hollandoknál vagy a belgáknál. Jó jegyet kaptak a mediterrán tagállamok (Olaszország, Portugália, Spanyolország) is, ahol a bevándorlás friss jelenség. Igen magas a külföldről érkezők munkaerőpiaci jogosu ltsága; nem véletlenül dolgozik annyi román és ukrán kőműves vagy eperszedő DélEurópában. Csakhogy egy évtizeddel ezelőtt a mediterrán térség migrációs politikája is KeletEurópa színvonalán állt, azaz a változásokat itt is a bevándorlók érkezése kényszer ítette ki. Bár Magyarországot is megdicsérték a kiváló antidiszkriminációs jogszabályokért, a valóság azért mást mutat. Létrehozták ugyan a megfelelő intézményrendszert, és etnikaifaji megkülönböztetés esetén az állam jogorvoslatot biztosít, ám az ehhez való hozzáférés (ügyintézés, ügyvédi segítség garantálása) meglehetősen rossz. - Egyfajta neoliberális megközelítés ez: nem nagyon utasítunk el, nem nagyon diszkriminálunk, de mindenki kaparja ki magának, amit tud - mondja Kováts András, aki éppen ezt h ívja "rideg integrációnak". Mert míg Magyarország az alaki feltételek terén megfelel az európai átlagnak, a bevándorlók beilleszkedését segítő képzés vagy nyelvoktatás legfeljebb projektszinten létezik. vissza
