Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-17
15 lakossal számoló Szamosparti városnak. Egyelőre nem kínai mércével mérhető a növekedés üte me – bár a munkaerőhiányt figyelembe véve már egyre több szó esik az aligha elkerülhető ázsiai beáramlásról – , de hogy lényeges változásoknak nézünk elébe, azt minden józanul gondolkodó ember (csoport) tudhatja. Nos, ilyen perspektívában kell újragondoln i Kolozsvár jövőjét, abban a magyarság helyétszerepét. Néhány évvel ezelőtt ezért hoztuk létre (már az új évezredben) a Kolozsvár Társaságot, és a kétségtelenül felgyorsuló fejlődés (?) napjaiban (a szinte egészében magyar) Kalotaszentkirályra hívtuk össz e a Kolozsvár reneszánsza című tanácskozást, civilszervezetek vezetői és választott (városi, megyei, országos) képviselők, idősebbek és fiatalok részvételével. A magyar kormány 2008at reneszánsz évnek nyilvánította, Mátyás királlyá választásának 550. évfo rdulója apropóján. Akkor pedig Kolozsvár szülöttjét a városnak méltóképpen kellene megünnepelnie. A "méltóképpen" viszont azt jelenti, hogy nem elégedhetünk meg Fadrusz János Mátyásszobrának restaurálásával (a munka rövidesen elkezdődik, a körülállványozá s egyelőre az állagfelmérést jelzi), egykét tudományos konferenciával, folyóiratszámok szerkesztésével, könyv kiadásával. Érdemes fordítani a szórenden: a reneszánsz Kolozsvár vizsgálatát egészítsük ki Kolozsvár reneszánszának újragondolásával. A szentk irályi, félszáz vendég fogadására jól berendezkedett Kecskésporta alkalmasnak bizonyult az együttgondolkodásra, ünnepek és hétköznapok alakításának közös tervezésére. Mert ünnep volna, a normalitás visszaállításának az ünnepe, ha a funari múlt (a kolozsvá ri közelmúlt) rossz emlékének látható jelei, a magyarellenes, "történelminek" csúfolt táblák lekerülnének Mátyás király szülőházáról és az egykor Petőfit vendégül látó Biasiniház faláról; és ameddig ez megtörténhet, legalább a műemlék jellegű (számos rene szánsz) házra kerüljön fel két- vagy többnyelvű táblácska. Remélhetőleg végre felállítható lesz a Sétatéren a már elkészült 1956os emlékmű. És persze Márton Áron püspök szobrának is ott kellene már állnia a főtéren, a Szent Mihálytemplom előtt. Mindezt és ennél többet: a kolozsvári élhető hétköznapokat az éppen fél évszázaddal ezelőtt román többségűvé vált város többségi lakosságával, annak tárgyalóképes vezetőivel egyetértésben lehet megvalósulva látni. Utóvégre közös érdek az Európai Unióba bekerülő o rszág egyik legdinamikusabban fejlődő városának jó hangulata, legalább viszonylagosan arányos fejlődése. A "viszonylagos" és "arányos" azonban nem a húsz százalék alá csökkent kolozsvári magyar számarányként képzelendő el (a metropolisperspektíva ezen a l akossági arányon nyilván csak ronthat), hanem Kolozsvár magyar történelmi múltjának, műemlékeinek, kultúrájának és mai szellemi potenciáljának a figyelembevételével. Az egyetemek, az országos jellegű magyar intézmények központjai, a folyóiratok, a könyvkia dás, a világhírűvé vált színház és az opera, az iskolák, a történelmi egyházak püspökségei, az RMDSZ itt működő országos ügyvezető elnöksége – mindmind a város magyar reneszánsza mellett érvel. Versenyben a román nyelvhez, művelődéshez kötődő intézményekk el, lehet többet és jobbat felmutatni. És ha holnap még nem számíthatunk is Kolozsvár (magyar) reneszánszára – a rehabilitáció elkezdődhet. Van miért küzdeni, és még van kivel, kikkel. Erről szólt a kalotaszentkirályi – kolozsvári tanácskozás. vissza Orbán: Amerika szerint Magyarország a magyarokra tartozik MNO 2007. november 17. 17:16 „Minden barátunkat, aki KözépEurópával, Magyarországgal és számunkra fontos szakmai kérdésekkel foglalkozik, fölkerestük, más célunk nem volt ” – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke amerikai látogatása után. Egyhetes amerikai látogatása végén Orbán Viktor Fideszelnök úgy nyilatkozott a távirati irodának: jól érezte magát, mert az amerikaiak világossá tették, hogy „Magyarország a magya roké, Magyarország a magyarokra tartozik”. „Amilyen kormány van és lesz Magyarországon, az Egyesült Államok azt tekinti partnernek, és ez rendjén van így” – mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: „bennünket úgy kezeltek és fogadtak itt, mint egy önálló, szu verén állam most ellenzékben lévő vezetőit” – mondta, majd hozzátette: „ennél egy kicsit barátságosabban is, ami Horváth Jánosnak köszönhető, aki Amerikában a magyar politikusok közül messze a legnagyobb tekintélynek, tiszteletnek és elismerésnek örvend”. Orbán Viktor amerikai útja alkalmával találkozott Dan Fried európai ügyekben illetékes külügyi államtitkárhelyettessel és Paula Dobriansky külügyi államtitkárral. Eszmecserét folytatott Judy Ansleyvel, a
