Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
43 feltevésben. Egy ilyen arcot? Ne már! Aztán amikor egy nyilatkozatában azt olvastam, hogy kategorikusan cáfolja az erről szóló híreszteléseket, nyomban eloszlottak a kételyeim. És akkor ismét Du ray, és megint csak Duray. Bármiről is esik szó, végül úgyis a párt stratégiai alelnökénél lyukad ki Simon a beszélgetések során. S lássanak csodát, egy óvatlan pillanatban – bár csupán egy fél mondat erejéig – még valami pozitívat is tud mondani Durayról: „jó gondolatai voltak a 80as években”. Hát igen. Neki tényleg voltak jó gondolatai. S ha csak egyetlen egy lett volna valamikor a 80as évek ködébe veszően, ez már akkor is 100 százalékkal több, mint amennyi Simonnak valaha is volt. Duray Miklós munkássá ga, életműve azonban ennyivel nem intézhető el. Csak ezt kár is lenne magyarázni éppen Simon Zsoltnak. Ők ketten nem egy súlycsoportba tartoznak, ezért Duray Miklóstól nagyon sportszerű, hogy nem üt vissza válaszul Simon vagdalkozásaira. Még arra sem, am ikor Simon élősködéssel vádolja Durayt – hogy ti. nem csinál semmit a parlamentben. Nem szólal fel például. Ez is egy vélemény. Meg az is, ha megkérdezzük, mi az értékesebb: semmitmondó pofázmányokat fogalmazni (majd felolvasni) hosszú órákon keresztül, va gy pedig érdemi munkát végezni? Duray ez utóbbit teszi, ahogy ezt tőle eddig is megszokhattuk. A stratégiai tanácsot például nagy lelkesedéssel indította útjának és látott neki a szervezkedésnek – s talán még (éppen) Simon és tsai beleköpködései sem vették kedvét az alkotómunkától. E tanácsnak egyébként maga Simon is tagja, a 19 járási delegált egyikeként. Természetesen már a legelején belerondított a fészekbe, azt nyilatkozva, hogy a Duray által meghívott további negyven (többségében független, az élet kül önböző területeit képviselő) tanácstag révén nem a régiók, hanem Duray véleménye jelenik majd meg a stratégiai tanácsban. Remélhetőleg a 40 érintett külön is megköszöni majd Simon Zsoltnak, hogy önálló gondolkodásra képtelen báboknak nézte őket. Habár meg kell bocsátani neki: ő csak ezt láthatta, tapasztalhatta mesterétől. Akit, ha most lenne az MKP küldöttgyűlése, minden bizonnyal elnökké választanának – mondja Simon. A bibi csak az, hogy ebben akkor is száz százalékig biztosak voltak… E történetben az a szép, hogy nincs vége. Bugár Béla harcikutyája tovább marja pártelnökét, tovább folytatódik a támadás Duray Miklós ellen és tovább folyik az MKP bomlasztása. Amit tehetünk – s amit meg is kell tennünk – hogy a magyar érdekképviselet munkájának ellehetetlen ítéséért, s ezáltal a felvidéki magyarság kiszolgáltatásáért felelős embereket megnevezzük és erről tájékoztatjuk az ügyben legsúlyosabban érintetteket: a felvidéki magyarokat. vissza Lefokoznák a révkomáromi egyetemet Fel vidék.ma 20071114 18:42 Nem adhat ki tudományos fokozatot a komáromi Selye János Egyetem, ha megvalósul a szlovák oktatási miniszter terve. A Ján Mikolaj által vezetett szaktárca olyan szabályozás bevezetésén dolgozik, mely révén három csoportba rang sorolnák a felsőoktatási intézményeket: egyetemek, főiskolák és szakfőiskolák jönnének létre. A révkomáromi egyetemet szakfőiskolává "fokoznák le", így a legkevesebb állami támogatásra jogosultak közé kerülne. A döntés azért is érintené súlyosan az intézm ényt, mert nyáron már az is kiderült: a Selye János Egyetem fizetésképtelenné válhat. Az alacsony állami fejkvóta révén a révkomáromi épület fenntartása és az oktatók bérének kifizetése is veszélybe került. Ideiglenes megoldást jelent, hogy a Szülőföld Ala p támogatásán túl a Miniszterelnöki Hivatal és az Oktatási és Kulturális Minisztérium 3030 millió forintos támogatásban részesítette az intézményt, így a magyarországi források segítenek elkerülni az anyagi csődöt. Ugyanakkor, ha szakfőiskolává minősíten ék az intézményt, az azt is jelentené, hogy nem adhat tudományos fokozatot végzős hallgatóinak. Pedig a Selye János Egyetem alap- és mesterképzéseinek akkreditációja megtörtént, sőt, a teológiai karon már doktoranduszképzés is folyik. "Elhamarkodott és me galapozatlan felvetés a lefokozásról szóló miniszteri szándék" - mondja Albert Sándor, az intézmény rektora a Heti Válasznak. Az egyetemek és főiskolák sorsáról az akkreditációs bizottság dönthet, legkorábban akkor, amikor már rendelkezik végzősökkel egy i ntézmény. A Selye János Egyetem megalakulásáról
