Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
29 szakképzett munkásoknak, a Budapest – Bukarest – Constanta gyorsvasút megépítéséről, a kisebbségkutatás támogatásáról, az uniós források közös projektekre történő lehívásáról és a pénz ügyi együttműködésről szólót. További tíz megállapodást véglegesítettek, ezek a kulturális élet, a kisebbségvédelem, az infrastrukturális fejlesztések számos területét érintik. Tariceanu szerint a munkaerőpiac liberalizálását elvi alapon kérték, mert Román iában nagy a munkaerőhiány. Az SZDSZ üdvözölte a nyitást, szerinte a további korlátozások indokolatlanok. A Fidesz sikertelennek tartja a kormányülést, amelynek időzítése az ellenzéki párt szerint azt jelzi, hogy Gyurcsány az RMDSZ mellett beszállt a rom án EPválasztási kampányba – mondta Balla Mihály, a külügyi bizottság tagja. Pártja azt is kifogásolta, hogy az autonómia sem szerepelt az ülés témái között. Hozzátette: a munkaerő áramlásának kérdése "azért pikáns, mert Gyurcsány Ferenc értelmi szerzője v olt a 23 millió románnal fenyegető szocialista kommunikációnak". vissza Függetlenség és valóság Magyar Hírlap 2007. november 15. Szerző: Szabó Palócz Attila Nem egész egy hónap választ el bennünket december 10től, attól a határidőtől, amelyet a nemzetközi közösség adott Szerbiának és a koszovói albánoknak, hogy rendezzék végre közös dolgaikat a déli tartomány sorsát illetően. A helyzet tehát a következő hetekben egyre csak éleződik majd, fokozódik az újabb fegyveres konfliktus veszélye, mindenki készültségbe helyez mindent, amivel csak rendelkezik. És természetesen minden érintett fél, mint már ma is, a külpolitikai tevékenységére helyezi a hangsúlyt. Nem véletlenül, és nem is ok nélkül. Kedden, nagyjából azokban a z órákban, amikor Vojislav Kostunica szerb kormányfő Budapesten találkozott Gyurcsány Ferenccel, Szili Katalinnal és Sólyom Lászlóval, Szerbia déli tartományának északi, a szerbek által immár csak gyéren lakott részén a korábban betiltott Albán Nemzeti Had seregnek nevezett paramilitáns egység katonái járőröztek. Az egyik nyugati hírügynökségnek álarcban nyilatkozó, Preka kapitány álnéven bemutatkozó fegyveres parancsnok közölte, hogy készen állnak arra, hogy megvédjék Koszovót az ellenségnek tekintett Szerb iától és egy esetleges szerb agressziótól. "Koszovóval kapcsolatban Magyarország óv valamennyi nemzetközi tényezőt attól, hogy egyoldalú lépéseket tegyen" – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Kostunicával. A találkozón azonban, amelynek a szerb – magyar kapcsolatokról kellett volna szólnia, lényegében semmi érdemleges nem történt, ugyanis Vojislav Kostunicának, talán a decemberi dátum közelsége miatt is, ma már mindenről csak Koszovó jut eszébe. Az ő szempontjából ez talá n érthető is, hiszen a belgrádi vezetésnek most az a legfőbb érdeke, hogy offenzív külpolitikával szövetségeseket szerezzen ahhoz, hogy megőrizhesse területi integritását. Hogy vízumkönnyítésről is lehetne beszélgetni Magyarország schengeni csatlakozását k övetően, hogy megkönnyítsék a szerbiai állampolgárok beutazását, vagy talán európai uniós pénzekre is pályázhatna az ország – mindmind olyan témák, amelyek Kostunica szemében eltörpülnek a koszovói kérdés mellett. A koszovói albánok figyelmét egyelőre m ás kérdések és egy korábbi dátum köti le. Az UNMIK, a koszovói ENSZközigazgatás és a tartományban állomásozó nemzetközi békefenntartó haderő már október elején, amikor a Koszovói Rádió és Televízió riportot sugárzott az újraszerveződő félkatonai alakula tokról, terrorista szervezetnek nyilvánította az Albán Nemzeti Hadsereget. De ez nagyjából mellékes is ahhoz képest, hogy Koszovóban az előttünk álló hétvégén, november 17én választásokat tartanak. A választási kampányban azonban mintha már eleve eldönt ött lenne a tartomány sorsa. Mellékes, mert lezárt, meghaladott kérdésnek tekintik. A kampánystábok ezért inkább más témák felé fordultak. Optimista, olykor megalomán ígéretekkel kecsegtetik a politikusok a választópolgárokat. Minden ilyen elképzelés megva lósítását a függetlenség elnyerését követő időszakra ígérik. Ha néhány szóban próbálnánk összefoglalni az ígéreteket, ezek állandó elemének kellene tekintenünk az európai normák szerint fejlődő független Koszovót, rendezett nemzetek közötti viszonyokkal, jogállami berendezkedéssel, modern autópályákkal, külföldi befektetőkkel, fejlett gazdasággal, a munkanélküliség és az elképesztő szegénység felszámolásával. Mindezek mellett a déli szerb tartomány mostani állapotairól is szemléletes képet rajzol, hogy
