Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
22 A Gyurcsány Ferenc magyar és Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök vezette delegációk számos kérdést tekintettek át. A tervezettnél hamarabb véget ért együtt es ülésen terítékre került a két ország energiaellátási függetlensége, valamint gazdasági, környezetvédelmi és nemzeti kisebbségi kérdései. Az együttműködés megannyi tervét konkrét dokumentumok keretében rögzítették: ötöt aláírtak, tízet pedig véglegesítet tek. Megállapodások, jegyzőkönyvek, szándéknyilatkozatok és közös nyilatkozatok irányozzák elő a továbbiakat Romániának a schengeni térséghez való csatlakozásáról, a Budapest — Bukarest — Konstanca vonalon nagy sebességgel haladó vonatok közlekedtetéséről, s a z ezt lehetővé tevő vasútvonal megvalósításáról, a kisebbségvédelmi kutatások összehangolásáról, a határ menti területek európai uniós pénzek felhasználásával történő fejlesztéséről, az állami támogatási szabályok végrehajtásáról, a légtérrendészeti felada tok terén megvalósítandó közös munkáról. Az oktatásról külön irat szól, ez a 2007 — 2011 közötti időszakra vonatkozik, és többek között öt magyar iskola támogatását is rögzíti, de szabályozták az igazságügyi és rendészeti, az egészségügyi, a hírközlési és in formatikai, valamint a környezetvédelmi együttműködést, akárcsak a határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak fejlesztését, a sport, a mezőgazdaság és a turizmus összehangolását. A Verespatakon tervezett aranykitermeléssel kapcsolatos kérdésben a magyar fél tájékoztatást kért és kapott a román környezetvédelmi tárcától. A közlekedés javításával kapcsolatosan Tăriceanu közölte: jövőre nekilátnak a Nyíregyháza — Szatmárnémeti — Nagybánya gyorsforgalmi út megépítésének. A felek fontosnak nevezték a Bra ssó — Bors autópálya megépítését. Az energiaszállítási infrastruktúra kiépítése, elsősorban a Nabuccovezeték témája ugyancsak nagy hangsúlyt kapott. A felek elmondták: a határ menti régiók fejlesztésére szánt közös programokra a következő hét évben 230 — 250 millió euró áll majd rendelkezésre. Az erdélyi magyarság helyzete többféleképpen kapott teret Nagyszebenben. A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatosan Tăriceanu sajnálattal állapította meg, hogy a testület késlekedik elfogadni ezt a szerinte modellérté kű jogszabályt, de kifejezte reményét, hogy előbbutóbb sikerül közös nevezőre jutni a pártokkal, és az összes nemzeti kisebbség várakozásainak megfelelő kompromisszumos megoldás születik. Megjegyezte: szeretné, ha a magyarországi románok legalább olyan jo gokat élveznének, mint amilyeneket a romániai magyarok. Gyurcsány Ferenc leszögezte: a kisebbségi törvénytervezetre úgy tekint, mint a két nép kapcsolatát erősítő tényezőre. Erről mindenesetre Romániában, nem pedig Magyarországon kell dönteni — tette hozzá . Szóba került a Sapientia Tudományegyetem ügye is. Tăriceanu megállapította: az oktatási intézménynek először teljesítenie kell az akkreditáláshoz szükséges feltételeket, meg kell felelnie a romániai oktatási rendszer kereteinek, csak azután lehet szó arr ól, hogy román állami forrásokból is finanszírozni lehessen. A Sapientiát az idén 1,6 milliárd forinttal támogatta a magyar állam. vissza Mikor nyílik a "kishatár"? Kárpáti Igaz Szó 2007. november 15. Mint ismeretes, Gönc z Kinga magyar külügyminiszter ukrán kollégájával Ungváron írta alá a két ország közötti kishatárforgalmi megállapodást. Ennek lassan már két hónapja. Az egyezmény kétségtelenül új perspektívát jelent a határ két oldalán élők kapcsolattartásában Magyarorsz ágnak a schengeni övezethez való csatlakozását követően. Ezzel kapcsolatban felmerült néhány olvasóinkat érdeklő és érintő kérdés, amire megpróbáltuk a választ keresni. A magyar külügyminisztériumnál afelől érdeklődtünk, hogy áll a ratifikáció folyamata, s mikor kerülhet sor jóváhagyására? Lapunk megkeresésére Szelestey Lajos, a külügyi tárca szóvivője úgy tájékoztatott, hogy magyar részről december 1jére elvileg készen lesznek, viszont szoftvert kell módosítaniuk, új nyomtatványokat kell készíteniük, ezért véleménye szerint a december 15e reálisabb időpontnak tűnik az egyezmény hatályba lépésére. A szóvivő ugyanakkor hozzáfűzte, erre csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az ukrán fél is megteszi a részéről szükséges lépéseket. A magyar külügy minisztérium bízik abban, hogy legkésőbb január 1jére elhárul minden akadály a kishatárforgalom beindulása elől. Cserjés Edina, a külügyminisztérium konzuli főosztálya munkatársának tájékoztatása szerint az egyezmény – a tervek szerint – valóban decembe r 15én ratifikálható. Kérdéseinkkel természetesen megkerestük az ukrán külügyminisztériumot is, ám többszöri érdeklődésünk ellenére hivatalos választ eddig nem kaptunk. A kishatárforgalmi megállapodás Ukrajnát érintő részével kapcsolatban félő volt, hog y a választások után leáll az itteni jóváhagyási folyamat, mivel az érdekelt kormányszervek mással vannak elfoglalva. Ugyanakkor Cserjés Edina lapunk kérdésére elmondta, hogy az ukrán fél a múlt héten arról tájékoztatta
