Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
16 Peresz ugyanezen a sajtóértekezleten elmondta: Ukrajna inkább "békeprojektek finanszírozásával" járulhatna hozzá az izraelipalesztin megbékéléshez, semmint politikai szerepvállalással. "A politikai folyamattal párhuzamosan zajlik egy gazdasági folyamat, és én azt javaslom, hogy Ukrajna a gazdasági béke építésében vegyen részt" - mondta Peresz, nem részletezve elképzelését. Peresz szavai szerint a zsidók és az ukránok viszonyának történetében voltak nagyon problémás fejezetek. "Nem szabad kitörölni emléke zetünkből a múltat, de nem szabad elhanyagolnunk a jövőt sem" - mondta. Juscsenko kifejezte meggyőződését, hogy a nehéz történelmi örökség ellenére nagy jövője van a két ország, a két nép együttműködésének. A második világháborúban 1,4 milliót öltek me g a 2,4 millió ukrajnai zsidó közül. A Kijev melletti Babij Jari vízmosásban 1941. szeptember 2930án végrehajtott hírhedt mészárlásnak 33 ezer zsidó esett áldozatul. Noha a mészárlást a náci megszállók hajtották végre, voltak ukrán segítőik is: az úgyne vezett ukrán kisegítő rendőrség 45ös és 305ös zászlóalja. vissza A romániai magyar kisebbség kérdése is szerepelt a nagyszebeni kormányülés napirendjén Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Nagyszeben, 2007. novemb er 14., szerda (MTI) - A romániai magyar kisebbségek helyzete is napirenden szerepelt szerdán Nagyszebenben a harmadik románmagyar közös kormányülésen. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette küldöttség, amelyben a legtöbb magyarországi tárca vezet ője helyet foglalt, már reggel teret szentelhetett az erdélyi magyarság helyzetének, amikor Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével tárgyalt. A romániai magyarság helyzetét is érintette az a megállapodás, amelyet a kormán yülés után írtak alá, s amely a kisebbségvédelmi kutatások összehangolását irányozza elő. A kormányok találkozója utáni sajtóértekezleten szóba került a romániai kisebbségi törvénytervezet ügye. Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök emlékeztete tt arra, hogy a tervezet jelenleg a parlamentben van, ott még folyik róla a vita. Modellértékűnek nevezte ezt a törvényjavaslatot, amelyet kormánya fogadott el és terjesztett korábban a parlament elé. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a testület késlekedi k elfogadni. Kifejezte reményét, hogy előbbutóbb sikerül közös nevezőre jutni a pártokkal, és az összes nemzeti kisebbség várakozásainak megfelelő kompromisszumos megoldás születik. Mint megjegyezte, szeretné, ha a magyarországi románok legalább olyan jog okat élveznének, mint amilyeneket a romániai magyarok. Gyurcsány Ferenc felidézte: amikor megalakult a román többpárti koalíció, amely Traian Basescu államfő demokrata pártját is magában foglalta, még egység volt az akkori kormánypártok között a tervez etet illetően. Azóta a demokraták már ellenzékbe kerültek. Budapestről úgy látszik - folytatta a magyar miniszterelnök - hogy a kormánykoalícióban maradt liberális párt és az RMDSZ további is nyitott e témában, de a demokraták álláspontja változott, s ez s ajnálatos módon akadályokat gördít a törvény elé. Gyurcsány leszögezte: e kisebbségi törvénytervezetre úgy tekint, mint a két nép kapcsolatát erősítő tényezőre. Erről mindesetre Romániában, nem pedig Magyarországon kell dönteni - tette hozzá. Szó ba került a Sapientia tudományegyetem ügye is. Tariceanu megállapította: ennek az oktatási intézménynek először teljesítenie kell az akkreditáláshoz szükséges feltételeket, megfelelve a romániai oktatási rendszer kereteinek, csak azután lehet szó arról, ho gy román állami forrásokból is finanszírozni lehessen. Gyurcsány Ferenc is úgy látta: a Sapientia legnagyobb kihívása, hogy akkreditálni lehessen a romániai jog szerint. Emlékeztetett: az intézményt az idén 1,6 milliárd forinttal támogatta a magyar állam. vissza Az SZDSZ teljesen megnyitná a magyar munkaerőpiacot Budapest, 2007. november 14., szerda (MTI) - Az SZDSZ üdvözli, hogy a 2007. november 14én Nagyszebenben megtartott harmadik együttes magyarromán kormányülés napirendjén olyan konkrét javaslatok sze repeltek, amelyek mindkét ország állampolgárai számára kézzelfoghatóvá teszik a magas szintű együttműködés eredményeit - írta szerdai közleményében SzentIványi István, a párt külügyi kabinetjének vezetője. Az SZDSZ üdvözli a miniszterelnök bejelentés ét, miszerint Magyarország 2008. január 1jén megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett román munkavállalók előtt. A liberális párt ugyanakkor fenntartja a teljes nyitással kapcsolatos, eddig következetesen képviselt álláspontját és a fennmaradó korlátozások at is indokolatlannak érzi. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint az eddigi együttes kormányülések tapasztalatai azt mutatják, hogy az RMDSZszel koalícióban kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) bizonyult mindeddig a regionális együttműködés, a jósz omszédi kapcsolatok, Magyarország, illetve a romániai magyar kisebbség szempontjai iránt legnagyobb fogékonyságot mutató, felelős, európai politikai erőnek.
