Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-14
35 Emberi Jogok Konvenciójára vagy a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájára gondolok, melyekhez eddig jó néhány tagállam nem csatlakozott, vagy aláírta, de nem ratifikálta őket. Persze az Európai Unió csak minőségi többségi döntés alapján csatlakozhat azokhoz a nemzetközi egyezményekhez, amelyek nagyobb jogi védelmet nyújtanak, mint az Unió maga. Ennek elérésére komoly erők összefogására, nagy politikai harcra lesz szükség. Szerintem ebből nem lesz acquis egyhamar, hiszen nem lehet megváltoztatni máról holnapra a kisebbségi jogok iránt érzéketlen vagy túlérzékeny tagállamok mentalitását. Mindezt tetézi az érintettek félelme, amely a tradicionális kisebbségek és a bevándorlók ügyének egybecsúszására vonatkozik. Persze a bevándo rlókat is minden olyan jog megilleti, ami az emberi jogok körébe tartozik, csakhogy egészen más a helyzete, a megítélése az olyan kisebbségeknek, melyek ötszáz vagy ezer éve élnek a szülőföldjükön, s amelyeket megfosztottak sok évszázados intézményeiktől, mint az első- vagy másodgenerációs bevándorlóknak. Velük szemben nagy a bizalmatlanság, nem véletlenül. Beilleszkedés helyett élik a maguk életét, Brüsszelben például, ahol már a bevándorlók képezik a lakosság egyharmadát, nemrég véres konfliktus támadt az itt élő törökök és kurdok között, s ez az örményekre is kiterjedt. Az összecsapások során éttermeket gyújtottak fel, üzleteket törtek össze, fosztottak ki a szemben állók, s ezt a brüsszeliek nem nagyon szeretik… Mi a hagyományos kisebbségek érdekében lép ünk fel, akik az Európai Unió lakosságának legalább a tíz százalékát képezik. Ebben a kérdésben a Bizottság korábbi elnöke, Romano Prodi inkább partnerünk volt, hiszen tőle ered az a mondás, mely szerint valamilyen formában mindannyian egy kisebbséghez tar tozunk. Barroso jelenlegi elnöknél ezt kevésbé lehet érzékelni, viszont intézményesen mozdult valami. Az EU további bővülés előtt áll, ha minden összejön, a NyugatBalkán országai kerülnek sorra, addig viszont a problémát rendezni, szabályozni kellene, his zen a kisebbségi kérdés megoldatlansága a térségben magában hordja a további destabilizálódás veszélyét. nAz Európai Parlament több képviselője országának kisebbségeihez tartozik. A közös érdekek mennyire ösztönzik a közös fellépést kisebbségi ügyekben? Létrehoztuk a tradicionális kisebbségek érdekeit felvállaló Intergroupot, ennek Tabajdi Csaba az elnöke. Hogy egyebet ne említsek, meghallgatásra invitáltuk Leonard Orbant, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosát, akinek véleményünk szerint „köze kellene hogy legyen” ezekhez a kérdésekhez. Csakhogy Orban szerepfelfogása elég sajátos. Figyelme jószerével az európai intézmények többnyelvűségének biztosítására terjed ki, a tagországokon belül pedig a több nyelv, az idegen nyelvek tanulását szorg almazza. Ez valóban fontos, de azt, ami a legkézenfekvőbb volna: a nyelvi jogok erősítését, a kis nyelvek védelmét, nem vállalja fel. Azt sem szereti, ha félig magyar származását firtatják. Talán ha megbízatása lejár, egy kisebbségi kérdésekre érzékenyebb biztos kerül a helyére… Az Intergroup keretében ott vannak a baszk, a katalán, a déltiroli német „szövetségeseink”, s a romániai magyar képviselők tovább erősíthetik csoportunkat. Ezért is tölt el aggodalommal az erdélyi megosztottság, ami oda vezethet, h ogy egyáltalán nem lesz képviselet. Én nem megyek Erdélybe kampányolni, felelőtlenségnek tartom. Az pedig veszélyes volna, ha olyan képviselője lenne a romániai magyarságnak, aki szélsőségességével lejáratná az ügyet. Ha a higgadt politizálás szélsőségbe c sap, azzal már nem tudunk közösséget vállalni. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Va sárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság - ÚMSZ = Új Magyar Szó (Bukarest) - KISZo = Kárpáti Igaz Szó
