Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-14
24 Ma z ajlik Nagyszebenben a harmadik románmagyar együttes kormányülés Erdély.ma [ 2007. november 14., 07:37 ] Forrás: Krónika, Nagy B. István Szigorú biztonsági intézkedések közepette zajlik ma Nagyszebenben a harmadik román – magyar együttes kormányülés. A h elyi hatóságok a rendkívüli eseményre való tekintettel több mint háromszáz rendőrt és csendőrt irányítottak a helyszínre, akiknek feladata a rendezvény zavartalan lefolyásának biztosítása. A rendfenntartó erőknek az a feladatuk, hogy a helyszínen kísérjé k és őrizzék a két kormány tagjait, illetve biztosítsák a közrendet az eseménynek otthont adó helyszíneken. Hivatalos jelentések szerint a mai eseményen száz csendőr és hetven rendőr lesz jelen, de a közlekedésrendészet emberei is felügyelik a küldöttségek különböző helyszínek közötti mozgását. A tűzoltók és mentők munkáját összehangoló katasztrófaelhárító egység is készenlétben áll, összesen nyolc jármű és 50 személy lesz szolgálatban. A magyar küldöttség ma reggel érkezik Nagyszebenbe, míg Calin PopescuT ariceanu román kormányfő már a tegnap megérkezett az idén Európa Kulturális Fővárosa címet viselő városba. A területfejlesztés, a gazdaság, az infrastruktúra és a közlekedés témája, a mezőgazdasági és környezetvédelmi kérdéskör, a kultúra, a kisebbség és az oktatás problémája, valamint a szociális és egészségügyi kérdések szerepelnek a napirendi pontok között. A két kormánynak a remények szerint mintegy tizenhat megállapodást sikerül ma aláírnia. Az elképzelések szerint az infrastruktúra és a közlekedés t émája, főképp a IV. számú páneurópai folyosó és az északerdélyi autópálya kiépítése kulcsfontosságú a találkozón. Bár nem szerepel a napirendi pontok között, a román fél szeretné felvetni a magyarországi munkaerőpiac teljes megnyitását a romániai munkavál lalók előtt. vissza Jóra váltani a régi rosszat Erdély.ma [ 2007. november 14., 07:23 ] Forrás: Farkas Réka, Háromszék Csak olyan regionális felosztási megoldást szabad elfogadni, amelyről egyetértenek a társuló megyék ― hangzott el Csutak István tegnap délutáni sepsiszentgyörgyi előadásán. Az RMDSZ felkérésére elkészített tanulmányát mutatta be, melyben konkrét adatokkal igazolta, hogy a jelenlegi romániai regionális felosztás nem ésszerű, és nem szolgálja az egyenlete s fejlődést. Ugyanakkor ismertette az általa és kollégái által kidolgozott új modellt, amely a várható társadalmi vita alapjául is szolgálhat, hisz mint mondotta, regionális átszervezés mindenképpen lesz, ám nem mindegy, a romániai magyarság mennyire készü l fel erre, gyakorlati érvekkel, pontos adatokkal és főleg alapos odafigyeléssel kivédhető lehet, hogy számunkra kedvezőtlen megoldás szülessék. A jelenlegi nyolc nagy fejlesztési régiós felosztást 1996ban fogadta el a kormány, az 1997ben megjelent, az ország regionális fejlesztési politikáját tartalmazó Zöld könyv számos adatot, statisztikát ismertet, de rejtve marad, milyen szempontok szerint határolták el a régiókat, és hogyan döntöttek központjaikról. A térképekből kiderült, vannak egyenlő és egyenlő bb régiók, s mára az is nyilvánvalóvá vált, nem a gazdasági, fejlettségi adatok, még csak nem is az EUs elvárások, de sokkal inkább a politikai érdekek határozták meg a strukturális alapok elosztását. Már a kezdetekben körvonalazták azokat a „még egyenlőb b" régiókat, amelyek a strukturális alapok 70 százalékát kapták meg, a kevésbé egyenlő erdélyi régiók, illetve a délnyugati régió Mehedinţi, Gorj, Olt, Dolj és Vâlcea megyével 26 százalékon osztozkodhatott, 4 százalék maradt Bukarestnek. „1998 ― 99ben elfog adják a regionális fejlesztési tervet, és megteszik azt, amit a kommunista rendszer sem mert: törvénybe iktatják, hogy Erdély kevesebb fejlesztési pénzt kap, mint a Kárpátokon kívüli térségek" ― mondta Csutak István. Az unió pénzalapjainak a térségek közöt ti egyenetlenségek kiegyensúlyozását kellett volna szolgálniuk, a végeredmény azonban azt mutatja, hiába irányítottak arányaiban több pénzt például Moldvába, az itteni térségek nem érték el a várt fejlődést, sőt, kevesebbet produkáltak, mint egyegy anyagi lag elhanyagolt régió. A tanulmányban számtalan táblázat mutat rá a finanszírozási visszásságokra, amelyek egyértelműen igazolják, nem az uniós elvek tiszteletben tartásával történt a pénzelosztás. Az összegzésből az is kiderül, hogy régiókon
