Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-14
14 Miként jellemezné ily en körülmények között a felvidéki magyar közösség helyzetét, hangulatát? Készítette erre vonatkozó kutatást az elmúlt időszakban az MTA Ön által irányított Kisebbségkutató Intézete? Egy, Magyarországra, valamint a délszlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, va jdasági magyar közösségre kiterjedő reprezentatív szociológiai felmérés gyorsjelentése készül el a napokban, amelyet november 15én mutatunk be intézetünkben. Ebből az látszik, hogy a délszlovákiai magyarok egyre nagyobb része tanul meg élni az Unió által kínált munkaerőpiaci, tanulási, kapcsolattartási lehetőségekkel, ugyanakkor egyre tisztábban látja, hogy az Unió önmagában semmit sem old meg, de a kisebbségek korábbi, majdnem teljes kiszolgáltatottsága helyett, ma egyre bővülő jogi, politikai eszközren dszer szolgálja a kisebbségek védelmét, jogaik bővítését. Milyen megoldást lát a feszült szlovák – magyar viszony oldására, a kisebbségellenes szlovákiai hangulat tompítására? Milyen mozgástere van e téren a szlovák kormány kisebbségi tanácsa négyfős tanács adó testületének, amelyben nemrég Ön is helyet kapott? Čaplovič miniszterelnökhelyettes megtisztelő kérésére vállaltam el cseh, lengyel és ukrán kollégákkal együtt a szakértői felkérést a szlovák kormány nemzetiségi tanácsában. A tanácsban szavazati jogg al a 13 szlovákiai kisebbség 13 képviselője vesz részt. Rajtuk kívül az egyes minisztériumok és a parlament megfelelő bizottságai vannak képviselve, ők, a szakértőkkel együtt, szavazati jog nélkül. A tanács új statútuma lehetőséget teremt arra, hogy a szak értők különböző kezdeményezéseket tegyenek, amelyek a kisebbségek helyzetének különböző területeiről, a hiányzó jogi szabályozás lehetőségeiről adhatnak konkrét és kritikus képet. A februárra tervezett első, tényleges munkaülésre szakmai javaslatot szeretn ék kidolgozni, amelyek elsősorban a kisebbségi törvény hiányából adódó tisztázatlanságokra, a kisebbségek politikai országos, megyei és lokális képviseletére, valamint a kisebbségi oktatásügy, kultúra helyzetére irányul majd. Kevés az esélye, de nem lehet teljesen kizárni, hogy a Čaplovič miniszterelnökhelyettes vezette kormánytanácsban mód nyílik ebben a kormányzati ciklusban konkrét lépéseket tenni az átfogó kisebbségi törvény előkészítése irányában. vissza Szerzo: Rostás S zabolcs Felelősség a kisebbségek iránt − Budapesten járt Vojislav Koštunica szerbiai kormányfő Magyar Szó 2007.11.14. Budapesti tudósítónktól Vojislav Koštunica, Szerbia miniszterelnöke tegnap Gyurcsány Ferenc kormányfő meghívására egynapos hivatalos látogatást tett Budapesten. A szerbiai kormányfőt fogadta Sólyom László köztársasági elnök és Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke is. Vojislav Koštunica ugyanakkor meghívta Gyurcsány Ferencet, hogy belátható időn belül látogasson el Belgrádba. Voj islav Koštunicát vendéglátója fogadta katonai tiszteletadás mellett a Kossuth Lajos téren, amit a két kormányfő plenáris megbeszélése követett. A találkozót követő sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc elmondta: az elmúlt évek a NyugatBalkán átalakulását hoz ták, s ez az átalakulás tele volt nehéz konfliktusokkal, időnként megoldhatatlannak tűnő feladatokkal. Az ilyen helyzet próbára teszi a polgárokat és a közösségeket egyaránt. - Ez a folyamat láthatóan még nem fejeződött be, még mindig hatalmas kihívást jel ent a térség valamennyi országa és nemzete, illetve Európa számára egyaránt - hangsúlyozta a magyar kormányfő. Gyurcsány Ferenc szerbiai kollégájával folytatott tárgyalásairól elmondta: szó esett a bilaterális kapcsolatokról, a két ország területén élő nem zeti kisebbségekről, valamint a kosovói rendezésről. - Kétoldalú kapcsolataink az elmúlt években nagyon sokat fejlődtek, kereskedelmi forgalmunk, a befektetések értéke gyorsan gyarapszik. Érzékeljük, hogy jelentős érdeklődés van a régió iránt Magyarországo n - mondta a magyar kormányfő, aki kiemelte: kölcsönös és osztott felelősséggel viseltetik ő is, Koštunica kormányfő is a nemzeti közösségek és kisebbségek iránt. - Az az érdekünk, hogy ezek a közösségek ne konfliktusok forrásai legyenek, hanem gazdagítsák mindkét országot és a két ország kétoldalú együttműködését - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. Kosovóról szólva a vendéglátó kormányfő elmondta: Magyarország (csakúgy, mint az EU) azt szeretné, ha az érdekelt felek megállapodása lenne az alapja a tartomány s tátusa rendezésének.
