Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-12
5 A lista második helyét e lfoglaló Sógor Csaba - emlékeztetve arra, hogy a romániai magyarság szavazatait nemcsak az RMDSZ, hanem a független jelöltként induló Tőkés László is szeretné megszerezni - kifejtette: minden magyar felelős minden magyarért, egyetlen szavazaton is múlhat a z, hogy lesze romániai magyar képviselő Brüsszelben. Sógor Csaba kitért arra, hogy a Tőkés László püspök által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) arra szólította fel őt: lépjen vissza az európai parlamenti jelöltségtől. Tette ezt azzal az indokkal, hogy Sógor református lelkészként maga is a KREKnél van állásban, igaz, jelen pillanatban "rendelkezési állományban". "Azt követelik, hogy lépjek vissza, mert nem kértem engedélyt a református egyháztól, hogy indulhassak a vála sztásokon" - mondta Sógor, azzal válaszolva: Tőkés László, a független jelölt, RMDSZtagként kérte engedélyt a szövetségtől, hogy a szervezet ellen induljon november 25én? vissza Németh Zsolt szerint az EPválasztás nem b elügy, hanem összeurópai ügy Bukarest, 2007. november 11., vasárnap (MTI) - Az európai parlamenti választás nem egy ország vagy régió belügye, hanem összeurópai ügy - mondta vasárnap az MTInek Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője, az Országg yűlés külügyi bizottságának elnöke, aki az elmúlt napokban elkísérte kampánykörútján Tőkés László református püspököt. Németh Zsolt felszólalásaiban és az MTInek adott nyilatkozatában egyaránt azoknak válaszolt, akik szerint a Fidesz beavatkozik az e rdélyi magyar politikába. Úgy vélte: ez a feltételezés figyelmen kívül hagyja azt, hogy a párt sem a közvéleménykutatások tanúsága szerint, sem pedig a magyarországi választók beállítottsága miatt nem szorul rá erre Magyarországon. Úgy vélte, ez a vé lemény alapvető tájékozatlanságra is utal, mert nem vesz tudomást arról, hogy az európai parlamenti választás nem egy ország vagy régió belügye, hanem összeurópai ügy. A legkülönfélébb színű európai politikusok az európai választásokon kifejezésre juttatjá k, hogy kit támogatnak és kivel rokonszenveznek - mondta Németh Zsolt, aki szerint így tett Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke és Orbán Viktor is, az EPP alelnöke és a Fidesz elnöke. Orbán Viktor egyébként kínosan ügyel arra - mondta Né meth , hogy az erdélyi magyarság egészének a sorsát tartsa szem előtt. A Fidesz más képviselői is erre helyezték a hangsúlyt megnyilvánulásaikban, alapvetően azt hangsúlyozva, hogy e közösségnek nagy létszámban kell részt vennie a november 25i szavazáson . Hiszen egy nagyarányú, az országos átlagot meghaladó részvétel rendkívüli módon növeli a magyarság mandátumszerzési lehetőségeit - mondta a fideszes politikus. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyar külpolitika megszületése az elmúlt másfél évtizedb en különféle okokból váratott magára. Az európai parlamenti választás kiváló alkalom arra - tette hozzá , hogy szemléletváltozás történjen. Nevezetesen annak a felismerése, hogy a külpolitikában rejlő lehetőségeket fel kell használni az erdélyi magyar nem zetpolitikai célok elérésére. Tőkés László kampánykörútján egyebek között kifejtette: itt az ideje, hogy központi helyre kerüljön a kisebbségek kérdésének ügye Európában. A Kolozs megyei Magyarfenesen kifejtette: Elsődleges cél az EPbe való bejutás, másodlagos cél a reform végrehajtása a romániai magyar politikai közéletben, harmadsorban pedig demokratikus rendszert kell bevezetni a magyar politikai életben. vissza Toleranciaprogrammal nem lehet útját állni a magyarver éseknek Vajdaságma.info 2007. november 11. [10:44] Csorba Béla író, a VMDP alelnöke a toleranciaprogramról: Minden józaneszű ember tudja, hogy ez kirakatpolitika, és ettől a magyarszerb viszony önmagában nem lesz jobb. Ahhoz, hogy magyarszerb vonalon, és főleg a magyar és a szerb fiatalok körében tudatformáló változásokra kerülhessen sor, ahhoz egyrészt sokkal alaposabb projektumokra és munkára, többek között pedagógiai munkára lenne szükség. És itt elsősorban nem is a magyar fiatalokat kellene toleran ciára nevelni, hanem, például a szerb oktatási programokba, kellene bevinni a másság tiszteletének a számtalan elemét. Többek között tudatosítani kellene a szerb fiatalokban azt, hogy Szerbia, és azon belül Vajdaság soknemzetiségű közeg, ami többek között azt jelenti, hogy a többség tartozik nagyobb felelősséggel a kisebbségi és a többségi nemzet közötti jó viszony fenntartása és megőrzése érdekében. De ehhez például az kellene, hogy őszintén, tisztességesen és politikai sandaságoktól mentesen mutassák be a kisebbségek történelmét. Amiről egyelőre szó sincs. A szerb diákoknak szóló történelemkönyvek egy szót sem szólnak arról, hogy mi történt itt a magyarokkal és a németekkel 1944ben. No de hát hogyan is várhatnánk ezt, hogy szembenézzenek a második világhá borús eseményekkel őszintén és
