Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-07
22 A lap k érdésére – vajon miért von párhuzamot a két eset között? – Németh Zsolt azt válaszolta: „Azért, mert úgy tűnik, hogy a Malina Hedvigügyet hivatalos szlovák szervek megrendelésére szervezték meg.” Vajon megérjüke a két nemzet baráti kapcsolatának eljöve telét – kérdezte a szlovák lap a magyar politikustól, aki határozott igennel válaszolt, és kifejtette: hangozzon is bármilyen erősnek ez a megállapítás, de az igazság az, hogy a középeurópai térségben épp ez a két nemzet hasonlít a leginkább egymáshoz. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a két uniós tagország között maholnap teljesen megszűnik a határ. „Mindezen körülmények alapján, valamint a mindennapi kapcsolatok elmélyülését tapasztalván, hála Istennek, azt mondhatom, hogy ez előbb vagy utóbb a pol itikusok és a politika megnyilvánulásaiban is jelen lesz. Előbb vagy utóbb, de majd Szlovákiában is mindenki meg fogja érteni, hogy az ottani magyar kisebbségi jogok az Önök országára nézve nem jelentenek fenyegetést” – fogalmazott a külügyi bizottság elnö ke a lap keddi számában. vissza Már az óvodában is kötelező lehet a román nyelv tanítása a magyaroknak Erdély.ma [ 2007. november 06., 19:49 ] Forrás: Kolozsvári Rádió A Képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Konzerva tív Párt azon törvénytervezetét, mely szerint az óvoda utolsó éve előkészítő esztendőként szolgálna a nemzeti kisebbségeknek a román nyelv elsajátítása érdekében. A törvénytervezet értelmében a román nyelvet, nemzetiségtől függetlenül, első osztálytól min denkinek egységes program szerint kellene tanítani. A tervezet ugyanakkor arra is kitér, hogy azok a pedagógusok, akik olyan településeken tanítják a román nyelvet, ahol a románság kisebbségben van, kapjanak fizetéskiegészítést, mégpedig az átlagbérnek meg felelő összeget. A Konzervatív Párt szóvivője, Bogdan Ciuca elmondta: szerintük jó lenne, ha az ábécé mindenkinek román nyelvű lenne, a többségi nyelv oktatása pedig minőségi. A Képviselőház hallgatólagos beleegyezése után a törvénytervezetet a Szenátusban vitatják meg, amely jelen esetben döntéshozó szerv. Ha a felsőház is elfogadja, a nemzeti kissebségek kötelező nyelvként kell majd tanulják a román nyelvet. Márton Árpád képviselő kijelentette: ennek a tervezetnek semmi köze a tanügyi törvényhez. Mint mon dta, mindent megtesznek azért, hogy a Szenátus a ne fogadja el a jogszabályt. A honatya leszögezte: az RMDSZ képviselői próbálták elkerülni, hogy a Képviselőház hallgatólagosan elfogadja a tervezetet, ám a vitákat addig halogatták, amíg meghaladták a törvé nyes határidőt, és ezáltal az elfogadottá vált. A román nyelvet Traian Basescu elnök szerint is úgy kellene tanítani a magyaroknak, mint egy idegen nyelvet. vissza Szövetség a Székelyföldért Egyesület - Elhúzódik a bejegyzé s Erdély.ma [ 2007. november 07., 09:33 ] Forrás: Kovács Zsolt, Krónika A Kovászna megyei ügyészség kérésére tegnap újra elhalasztotta a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzésének tárgyalását a sepsiszentgyörgyi bíróság. A székelyföldi önk ormányzatok szövetségének bejegyzését korábban több tárgyalási forduló után augusztusban jóváhagyta már a bíróság, de az erről szóló döntést a sepsiszentgyörgyi ügyészség formai okokra hivatkozva megfellebbezte. Lapunk értesülései szerint a fellebbezés ha rmadik tárgyalási fordulóján az ügyészség képviselője azért kérte a halasztást, hogy a november 20i tárgyalásig Kovászna és Hargita megye prefektúrái újra véleményezni tudják, hogy az egyesületet alapító kilenc önkormányzat törvényesen hoztae meg a csatl akozásról szóló határozatát. Egy neve elhallgatását kérő önkormányzati elöljáró szerint az ügyészség „időhúzásra játszik", hiszen a kormányhivatalok már véleményezték a csatlakozásról szóló határozatokat. A törvény szerint ha a bíróság visszautasította v olna az ügyészség fellebbezését, az egyesület bejegyzettnek tekinthető. Mint arról beszámoltunk, a Szövetség a Székelyföldért egyesületet kezdeményezők többszöri sikertelen kísérlet után úgy döntöttek, hogy szűk körben, csak azokkal az önkormányzatokkal k észíttetik el az alapító okiratot, amelyek csatlakozásról szóló határozata biztosan nem támadható meg. Így a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, bodoki, nagybaconi, gyergyóremetei, csíkdánfalvi, szentegyházai és székelykeresztúri önkormányzat vezetői írták
