Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-07
7 szerint egyre jobban kezd hasonlítani a volt szlovák államfő, Michal Kovác fiának esetéhez. Ifjabb Kovácot annakidején az államfőt kompromittálandó szándékkal a szlovák titkosszolgálat külföldre h urcolta. A lap kérdésére - vajon miért von párhuzamot a két eset között? - Németh Zsolt azt válaszolta: "Azért, mert úgy tűnik, hogy a Malina Hedvigügyet hivatalos szlovák szervek megrendelésére szervezték meg." Vajon megérjüke a két nemzet barát i kapcsolatának eljövetelét - kérdezte a szlovák lap a magyar politikustól, aki határozott igennel válaszolt, és kifejtette: Hangozzon is bármilyen erősnek ez a megállapítás, de az igazság az, hogy a középeurópai térségben épp ez a két nemzet hasonlít a l eginkább egymáshoz. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a két uniós tagország között maholnap teljesen megszűnik a határ. "Mindezen körülmények alapján, valamint a mindennapi kapcsolatok elmélyülését tapasztalván, hála istennek azt mondhatom, hogy e z előbb vagy utóbb a politikusok és a politika megnyilvánulásaiban is jelen lesz. Előbb vagy utóbb, de majd Szlovákiában is mindenki meg fogja érteni, hogy az ottani magyar kisebbségi jogok az Önök országára nézve nem jelentenek fenyegetetést" - fogalmazot t a külügyi bizottság elnöke a lap keddi számában. vissza RMDSZes EPképviselőjelölttel találkozott Lévai Katalin Brüsszelben Brüsszel, 2007. november 6., kedd (MTI) - A hazai és határon túli magyaroknak egyformán ér dekük, hogy az erdélyi magyarságnak legyen képviselete az Európai Parlamentben. Ehhez pedig összefogásra van szükség - jelentette ki Lévai Katalin (MSZP) európai parlamenti képviselő, miután Brüsszelben találkozott Szabó Károly Ferenccel, az RMDSZ EPképvi selőjével, aki indul a novemberi európai parlamenti választásokon. Mint a képviselő asszonynak az MTI brüsszeli irodájához eljuttatott közleményéből kiderül, a találkozó során áttekintették, mit lehet tenni azért, hogy a novemberi romániai EPválasztá sok sikerrel érjenek véget, és legyen képviselete az erdélyi magyaroknak is az unió életét döntően befolyásoló testületben. A magyar képviselő ezután interjút adott a romániai televíziónak. Mint elmondta, elképzelhetetlennek tartaná, ha az EPben a rom ániai magyarokat érintő ügyekben azok meghallgatása, képviselete, részvétele nélkül döntenének. - Hiába lépünk fel a legjobb tudásunk szerint az Európai Parlamentben a romániai magyar kisebbség ügyeiért, azokat leghitelesebben és legnagyobb nyomatékkal saját küldötteik képviselhetik. Az erdélyi magyaroknak ott kell lenniük, ahol a döntések megszületnek, különben kimaradhatnak az EUs támogatásokból, és nem hallathatják a hangjukat európai kérdésekben. - Rossz jelzésnek tartanám, ha a legnagyobb léle kszámú határon túli magyar kisebbség képviselet nélkül maradna, ez hátrányosan ér intené a többi, akár a szlovákiai, a szlovéniai illetve más uniós tagállamokban élő magyarok sajátos érdekeinek a képviseletét - idézte a közlemény Lévai Katalint. - Bízom a romániai magyarság józan ítélőképességében, a megosztás politikája bűn az egész ma gyar nemzettel szemben. vissza A Magyar Tudomány Ünnepe a Vajdaságban Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Újvidék, 2007. november 6., kedd (MTI) - Az Újvidéki Egyetemen tartották meg kedden a Magyar Tudomány Ünne pét, amelyet a délvidéki magyarok nemzeti kisebbségi önkor mányzata, a Magyar Nemzeti Tanács két évvel ezelőtt a vajdasági magyarság jeles napjai közé sorolt, s azóta minden évben megrendezik, hol Újvidéken, hol Szabadkán. Ezúttal a Vajdaság fővárosában működő egyetem Bölcsészettudományi Kara adott otthont az ünnepnek, amelynek résztvevőit Ljiljana Subotic, a kar dékánja, illetve Láncz Irén, a hungarológiai tanszék vezetője köszöntötte. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy Széchenyi István 1825ös k ezdeményezésének, a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásának évfordulója az egész magyar nemzet, így a határon túl élők ünnepe is. Ezt kívánta kifejezni az MNT akkor, amikor az évfordulót a helyi magyarság jeles napjai közé emelte. Az ünnepen vehették át díjaikat, elismeréseiket azok a délvidéki magyar fiatalok, akik a szabadkai magyar főkonzulátus, a belgrádi nagykövetség és a Magyar Nemzeti Tanács által kiírt kulturális pályázat nyertesei lettek. Harmincöt szerző (10 egyetemista illetve főiskolás, va lamint 25 középiskolás) adott be 29 pályaművet esszé, illetve audiovizuális alkotás kategóriában, s az alkotásokat neves szakemberekből álló zsűri bírálta el. A zsűri elnöke, Gábric Molnár Irén szociológus, a vajdasági Magyarságkutató Intézet vezetője figy elemreméltónak nevezte azt a kreatív szemléletet, merész gondolatokat, amelyek sok fiatal, köztük középiskolások alkotásaiból is kiviláglottak.
