Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-31
17 Beruházási kedvezmények Szlovákiában Felvidék.ma 20071031 08:48 Gazda ság A szlovák kormány által nyújtott beruházási kedvezményeket a jövőben főként a magas munkanélküliségi rátájú régiókban megvalósuló projektek, illetve a nagy hozzáadott értéket hozó befektetési tervek esetében alkalmazzák – áll abban a jogszabálytervezet ben, amelyet a pozsonyi parlament a minap fogadott el. A gazdasági minisztérium becslése szerint jövőre a kormányzat várhatóan 2 milliárd korona (15 milliárd forint) értékű befektetési kedvezményt ad közvetlen, illetve közvetett támogatás formájában. Eköz ben az egyik ellenzéki kereszténydemokrata képviselő azzal gyanúsította meg a kormányt, hogy a kabinethez közeli üzleti körök tavaly decemberben csaknem 10 milliárd korona beruházási támogatást kaptak. Jozef Mikus szerint a parlament által most elfogadott tervezet tovább lazítja a beruházási kedvezményekre vonatkozó szabályokat. Az ellenzéki képviselő emellett kifogásolta a Kia autógyártó beruházásának a támogatását is, mivel a gyárnak helyet adó zsolnai régióban csupán 5,7 százalékos a munkanélküliség a ny olcszázalékos országos átlaggal szemben. vissza (felvidek.ma, vgo,sita) Duray Miklós: Egyre több a nyílt magyarellenesség Felvidék.ma 20071030 18:17 Belpolitika, közélet A magyar – szlovák kapcsolatok az elmúlt idősza kban, határon innen és túl meglehetősen elmérgesedtek az olyan ügyek kapcsán, mint amilyen Malina Hedvigé, vagy a Benešdekrétumok kérdése. Erről beszélgetett Duray Miklóssal, a Magyar Koalíció Pártjának alelnökével a Hírextra újságírója: Magyarszlovák viszony – „Egyre több a nyílt magyarellenesség” Hogyan értékeli a jelenlegi szlovákmagyar viszonyt? Hogyan változott ez a viszony azóta, hogy az MKP már nincs kormányon? Eléggé ingadozó a viszony, a pillanatnyi politikai helyzettől függ. Amikor pártunk 1998 és 2006 között kormányon volt, nyilvános magyarellenesség nem mutatkozott Szlovákiában, sőt 1945 óta először a közhivatalokban is lehetett magyarul beszélni. Kiderült, hogy egyre több hivatalnok tud magyarul beszélni, illetve egyre többen merik vállal ni magyarságukat. A 2006os kormányváltást követően azonban minden megváltozott. A hivatalokból a magyarok jórészét elbocsátották, ügyeket intézni magyarul gyakorlatilag nem lehet, és 2006 tavaszától egyre több a nyílt magyarellenes megnyilatkozás. Ez a m agyarellenesség csak a politikai körökben érezhető, vagy a mindennapokban, a szlovák emberek körében is tapintható? A két dolog összefonódik. Van egy utcai, hétköznapi fasizmus is Szlovákiában, de teljesen egyértelmű, hogy ezek az érzelmek akkor lángolnak fel, amikor az országos politika részéről biztatást éreznek. Erre jó példa a 2006os választások, amikor már a kampány során elkezdődött az utcai magyarellenesség, és egyre másra történtek olyan esetek, melyek az 1998 előtti eseményekre emlékeztetnek, gon dolok itt például arra, amikor embereket azért bántalmaztak, mert magyarul beszéltek. Velem is megtörtént pár héttel ezelőtt a pozsonyi piacon, hogy egy esernyővel elkezdett ütlegelni két szlovák ember és a körülöttem állók csak nézték. Malinaügy – „Hedv ig igazat mond!” Az ilyen sajnálatos események, illetve konkrétan Malina Hedvig esete hogyan hatott a magyar és szlovák emberek kapcsolatára? Mennyire vált országos üggyé Malina Hedvig megverése? A két nemzet kapcsolatára - gondolok itt a hivatalos és ma gánkapcsolatokra egyaránt – egyértelműen negatívan hatott a Malina Hedvigügy. Tulajdonképpen az ügy megítélésében kettéoszlott a társadalom Szlovákiában. Az
