Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-31
9 rendszer előbbutóbb e pont mindhárom szereplőjére kiterjed. A szerbek Kikindától leágazást terveznek Temesvár irányába, biz tosítva maguknak az ottani jelentős nemzetközi repülőtér, és általában a gyorsan fejlődő keletbánáti régió jobb elérhetőségét. Szegeden a szakemberek megállapították, hogyha az új út a jelenleg is használt 43as főútvonalhoz kapcsolódna, és a délről érk ező forgalom ezen át érné el az M5ös autópályát, az minden eddiginél nagyobb terhelést jelentene a szegedi átkelési szakaszra. S miután az országos területrendezési tervbe korábban beillesztettek egy kapcsolatot a meglévő 43as főút és a leendő M43as gyo rsforgalmi út között (ami keresztezné a Marost), az új út és a folyó metszéspontjában hidat is kellene építeni. Az erre vonatkozó elképzelést mind a szerb, mind a román oldal tudomásul vette. Magyar részről - az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) közreműködésével - elkészítették a magyar szakasz és a Deszk melletti Maroshíd tanulmánytervét. Az elgondolásról tájékoztatták az M43ast építő Nemzeti Autópálya Zrt.t, ahol már úgy terveztek csomópontot, hogy módosítás nélkül tudja fogadni a délr ől befutó új utat. Így lehetővé válhat a Bánát felől érkező forgalom közvetlen - tehát Szegedet kikerülő - ráhordása az M5ösre is. 2005ben az Interreg III/A pályázaton indulva a Magyar Közút Kht. megyei igazgatósága forrást nyert az út magyar szakaszára vonatkozó tanulmányterv, továbbá az előzetes környezeti hatásvizsgálat elkészítésére. A Maros és annak ártere ugyan természetvédelmi szempontból a KörösMaros Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik, s mint valamiféle zöld folyosó, természe tvédelmi területként része a Natura 2000 uniós hálózatnak, ahol bárminemű változtatást az illetékes EUbizottság jóváhagyásával, "csak jelentős társadalmi érdekre" történő, megalapozott hivatkozással lehet véghezvinni. Kardos Sándor, az AlsóTiszavidéki K örnyezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy feladatuk a legkisebb környezeti károsodás biztosítása. A szakember méltányolta, hogy a tervezők több nyomvonalváltozatot is előterjesztettek, egyben ki fejtette, hogy az útpálya és a Marost keresztező új híd által elhódítandó természeti területet más módon, a természetvédelmi egyensúly megőrzésével (hangterelő falakkal, új költési helyek kialakításával stb.) kompenzálni kell. Kardos Sándor azzal is egyeté rtett, hogy a Szegeden most áthaladó forgalom okozta károk helyreállításának költségéből akár új sztrádaszakaszokat lehetne építeni. Az elképzelés megvalósításához szükséges az unió jóváhagyása is, ez viszont nélkülözhetetlen előfeltétele bármiféle EUtám ogatás megszerzésére irányuló pályázat sikerének. Politikai szempontból egyébként az esélyek nem rosszak: Brüsszel mindig jó néven veszi, ha szomszédos országok (különösen konfliktusos történelmi háttérrel) együtt kezdenek határon átnyúló projektek megvaló sításához. További kedvező körülmény, hogy a leendő M43as nem szab határt a tervezők fantáziájának. A Bánátból induló főút akár tovább is folytatható Észak felé, mégpedig nem vadonatúj szakaszokkal, hanem a már használatban lévő közutak korszerűsítésével, szélesítésével, települések elkerülésének megoldásával. Így lakott területeket nem érintve kialakulhat egy, az M43tól HódmezővásárhelySzentesKunszentmártonSzolnokHatvan (M3)Salgótarján vonalon Szlovákiáig érő folyosó. Sőt, ezt északi szomszédaink a Tátra keleti oldalán tovább vezetve Poprádnál keresztezhetnék a D1es autópályát, majd a lengyel határon túljutva, Nowy Sacznál (magyarul Újszandecnél) a szendrői Dunapartról indult út elérhetné a Dunajec folyót. Egyelőre azonban még a Maroson kellene át jutni. vissza Leváltották a komáromi igazgatót − Fehér Csaba fő bűne az volt, hogy magyarul nyitotta meg a kiállításokat Magyar Hírlap 2007.10.31. A Nyitrai megyei önkormányzat visszahívta tisztségéből Fehér Csabát, a ko máromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma igazgatóját, egyúttal az intézmény nevéből kivette a "magyar kultúra" jelzős szerkezetet. A
