Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-01
10 Szép, ha igaz! Nem tudjuk ugyanis, hogy a toloncegyezmény valóban fokozatosságot irányoze elő, s ha igen, milyen ütemben térnek vissza az EUországokból kitoloncolt személyek. Miščević szerint az a biztos, hogy a hazatérőket reintegrálni kell, s a „másodlagos migrációjukat meg kell akadályozni”. Másodszor, nincs pontos nyilvántartás, nem tudjuk pontosan, hány menekültet kell Szerbiának visszafogadnia. A szerb média szakértőkre hivatkozva 100150 ezer menekülttel számol. Ugyancsak a szerb sajtó szerint a reintegrálandó visszatérők 6080 százaléka kosovói roma. Ők a NATObombázásokat követően a szerb hadsereggel és rendőrséggel együtt vonultak ki Kosovóról. S mentek tovább, az EU tagállamaiba. A 484es Csoport nevű a menekültekkel foglalkozó nemzetközi szervezet belgrádi irodájának szakértője az újvidéki Dnevnik című napilapnak ez év augusztus 8án kijelentette: azt csak üdvözölni lehet, hogy Petar Lađević (Koštunica kisebbségi m egbízottja) szerint a menekültek visszafogadásával a szerb állam intézményesen kíván foglalkozni, de tudni kell, hogy az Európa Tanács még 2003ban megállapította: Szerbiának mintegy 150 ezer személyt kell visszafogadnia. S azt is, hogy Szerbia ebben az üg yben 2002 óta gyakorlatilag semmit sem tett. A megállapításban lehet valami, mert Petar Lađević, Koštunica kisebbségi megbízottja és Velimir Ilić, szerb infrastruktúrával foglalkozó miniszter szeptember 11én közös elektronikus levélben szólítják fel 39 sz erbiai község polgármesterét és más a kérdéssel foglalkozó illetékeseket az eddig alvó roma lakásügyi akcióterv gyors „ébresztésére”. A levélben meghagyják az érintett községek vezetőinek, hogy kezdjék meg a romatelepek kiépítésére vonatkozó dokumentáció kidolgozását és vizsgálják meg a már meglevő telepek legalizálásának lehetőségét. A költségeket a levélírók szerint a köztársaság vállalja magára. Szerbiában (Koszovóval együtt) 194 község van. Érthetetlen, hogy a 39 levél közül 24 a Vajdaságba érkezett. S eljutott minden magyartöbbségű községbe. Szabadkán például a polgármesteren kívül még hat közigazgatási és más tisztségviselő is kapott ilyen levelet. A VMDP szerint ezek a levelek nagy veszélyt jeleznek: a magyar többségű településekre történő betelepí téseket. Végül, s ez a legnagyobb veszély, ijesztő a menekültek visszafogadásával kapcsolatos fejetlenség, szervezetlenség. Olyannyira, hogy hatóságok lezser magatartása mögött, akár szándékosságot is sejthetünk. Netán úgy gondolják, részben joggal, hogy ha a koszovói romák kérdését a nyugat egy évtized alatt sem tudta, vagy akarta megoldani, miért éppen Szerbia legyen az, aki töri magát. Ha a visszatérő menekülteket már a repülőtéren látványosan magukra hagyják (erről van szó a mellékelt a Građanski list című újvidéki napilap szerb nyelvű információiban is), akkor e fejetlenségben minden megtörténhet. Az is, hogy a visszatérők tömegesen elindulnak (esetleg elindítják őket) Szabadka illetve a magyar határ felé. Letelepedni, vagy tovább szivárogni gyerme keikkel együtt akiknek nagy része mondjuk, csak németül, vagy franciául tud. Nem festjük az ördögöt falra. De, ilyen mozgásra (lásd Szabadkán a bajai szőlők határrészt) sajnos már van példa. Félreértés ne essék, tudjuk, hogy a romakérdés ebben a vonatkozá sában is égető, megoldásra váró probléma. Amelyet az általunk észlelt részkérdés csak tovább árnyal, mondjuk ki súlyosbít. Amikor azt látjuk, hogy a szerb hatalom jóformán csak a vállát vonogatja, miközben január elsejétől várja a vízumkönnyítéseket és schengeni fehér lista lebeg a szeme előtt, akkor igazságtalannak tartanánk, ha csak a magyar többségű községek és települések lakóinak hátán csattanna az ostor - írja Ágoston a magyar diplomácia vezetőjének. Két okunk van arra, hogy Önhöz forduljunk. Az eg yik, hogy Ön az anyaországunk és egy a tárgyban érdekelt EU tagország külügyminisztere. A másik, hogy a Vajdaságban a „magyar vonalon” nagy a csönd. Sőt, a Magyar Szó a múlt századi egypártrendszert időző, „megnyugtató” információja láttán az lehet a benyo másunk, hogy a magyar tisztségviselők – a Vajdaságban mindenképpen – mintha struccként a homokba dugnák a fejüket. Nem tudjuk, vajon a Szerbia és az EU között aláírt toloncegyezmény valóban csak 44500 menekült visszatérését irányozza elő, s azt sem, tart almaze esetleg valamilyen fokozatosságot? Ha ilyesmiről szó sincs, akkor valóban bajban vagyunk. Ha a szerb kormány illetékese, Miščević asszony is el akarja altatni a vajdaságiak (s a magyarok) éberségét, akkor élnünk kell a gyanúperrel és figyelmeztetnü nk kell a veszélyre, olvasható a levélben. vissza Fico: az MSZPFidesz konfliktus a viszály oka FigyelőNet, MTI • 2007. szeptember 29. Robert Fico szlovák miniszterelnök a pozsonyi közszolgálati rádióban a magyarszlov ák kapcsolatokban bekövetkezett viszály okait magyarázva azt mondta, hogy mindennek hátterében a magyar szocialisták (MSZP) és a Fidesz közti konfliktus áll
