Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-29
34 Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az egyesülési szerződésben külön kitétel rende lkezett arról, hogy elismerik a kisebbségek identitását, és biztosítják számukra az anyanyelvi oktatást. „A törvénytervezet hamis hazafiasságról tesz tanúbizonyságot, s ellentmond az alkotmány szabad gondolkodásra és véleménynyilvánításra vonatkozó előírás ainak” – hangoztatta Asztalos. vissza Voiculescu ismét félti az erdélyi románokat Erdély.ma [ 2007. október 28., 22:49 ] Forrás: Krónika A Székelyföld területi autonómiatörekvéseit csírájában elfojtani igyekvő dokumentu mot állított össze a Dan Voiculescu volt szenátor által vezetett Konzervatív Párt (PC). Az erdélyi románok jogállása című, Románia alkotmányának előírásaira alapozó iratot tegnap ismertették az alakulat rendkívüli közgyűlésén, amelyen a párt európai parlam enti jelöltjeit is bemutatták. A statútum szövege hasonló a Székelyföld jogi státusát előíróéhoz. A közgyűlésen Voiculescu pártelnök kijelentette: az erdélyi románságot kisebbségként kezelik, a román nyelv pedig idegen nyelvvé alakul át. „Azért indítottuk el ezt a kezdeményezést, hogy segítsünk azoknak a románoknak, akik olyan vidékeken élnek, ahol az igazság az első román háznál megszűnik” – magyarázta az elnök. „A konzervatívok dokumentuma egyben válasz az RMDSZ egyre agresszívabb autonómiaköveteléseire, amelyeket a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetbe is „becsempésztek”, s amely éppen a PC politikusainak köszönhetően elakadt a parlamentben. A most bemutatott dokumentum alapot jelent az erdélyi románok jogaiért vívott harcban, amit addig folyt atunk, míg mindenki megérti, hogy a románok nem lehetnek idegenek a saját országukban” – tette hozzá Voiculescu. A konzervatív vezér az RMDSZnek is üzent, kijelentve: soha ne felejtsék el, hogy román földön élnek. A statútum szövegét Ioana Iova Popescu pa rlamenti képviselő olvasta fel. A nagyrészt az alkotmányból átvett előírások elsősorban Románia egységét és oszthatatlanságát hangsúlyozzák, kiemelve azt a kötelezettséget, hogy mindenkinek ismernie kell az állam hivatalos nyelvét. A dokumentum ugyanakkor arra is kitér, hogy a román állam garantálja a kisebbségek jogait, de csak abban az esetben, ha azoknak nincs diszkriminatív jellegük a többi állampolgárral szemben. Ezek az előírások érvénytelenné és törvénytelenné tesznek minden etnikai alapú autonómiatö rekvést, illetve a diszkriminációt, amely az erdélyi románokat éri jelenleg – összegezte a képviselő. A párt közgyűlésének tagjai egyhangúlag jóváhagyták a dokumentumot. vissza A felelősséghárítás kampánya Erdély.ma [ 2007 . október 28., 21:19 ] Forrás: Farkas Réka, Háromszék Hivatalosan csak három napja kezdődött meg a kampány, de tulajdonképpen hetek óta másról sem szól a politikai élet, mint a választók meggyőzéséről. Populista szónoklatok, ötletek, egymás gyalázása, a z ellenfél sárba tiprása — mindez már hétköznapi jelenséggé vált Romániában. Nincs ez másképp a magyarság esetében sem, új helyzettel, megmérettetéssel kellett szembesülniük politikusainknak, s bármennyire fogadkoztak, hogy pozitív kampányt folytatnak majd , ennek reménye napról napra tűnik tova. Látványos kampánykaravánnal, ünnepi műsorokkal, indult körútra az RMDSZ. Teheti, hisz van pénze és jól kiépített apparátusa Erdélyszerte. Sokkal szerényebb eszközökkel rendelkezik Tőkés László, településről telepü lésre utazva fórumokon, istentiszteleteken igyekszik meggyőzni a szavazókat. Az RMDSZ hetente dicsekedhet újabb és újabb kormányzati sikerekkel, hol az egyházak számára utal ki a kabinet jelentős támogatást, hol az iskolák felújítására érkezik ,,eddig soha nem látott nagyságrendű összeg". Sportcsarnokokat avatnak, autópályaépítést látogatnak, s várható, hogy a következő hetekben tovább növekszik a beruházások összege. Ám miközben a kormányzati szerepvállalás sikereiben tündökölnek, bizony a kudarcokkal is számolniuk kell. Hiába ülnek miniszteri, államtitkári székekben immár majd’ három éve, jelentős, nemzetpolitikai kérdésekben nem sikerült eredményeket elérniük. A kisebbségi törvény megszavazására már esély sincs, és a magyar gyerekek oktatásának helyzetén sem sikerült javítani. Markó Béla szavaival élve, ,,kétnapi feszült, kemény hangoktól sem mentes" tárgyalásra volt szükség, hogy megakadályozzák a jelenlegi, nem túl rózsás helyzet további romlását, azaz a tanügyi reformtörvények nyilvános vitájának megke zdését. Az RMDSZ elnöke ügyes retorikai fordulattal
