Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-29
19 Újabban Tom Lantos is hallatta hangját a magyarszlovák viszonnyal kapcsolatban. Mi a véleménye erről? A politika kerekét csak egy politikai nyomás mozdíthatja ki a holtpontról. Azon, hogy már az USAban is visszhangot váltott ki a dekré tumok ügye, nem lehet csodálkozni. Amikor a második világháborúban Japán megtámadta az Egyesült Államokat, akkor minden japánt – még ha amerikai állampolgár is volt – internáltak. Amikor aztán véget ért a háború, az internáló táborokat bezárták és mindenki t hazaengedtek. Ezután bocsánatot kértek tőlük, majd kiszámolták, hogy ki milyen anyagi veszteséget szenvedett és kifizették az elmaradt bérüket, jövedelmüket, vagy nyereségüket. Tehát helyretették a dolgot. Az Egyesült Államok el tud követni igazságtalans ágot, de ezt kárpótolni is tudja. Az amerikai gondolkodásba nem illik bele, hogy 60 évvel a háború után egy egész állampolitika ahhoz tartja magát, hogy igenis az volt a helyes, hogy származásuk miatt üldözték és megfosztották vagyonuktól az embereket. vissza Mi hol vagyunk? − A kultúráról szóló törvénytervezet nem vesz tudomást a kisebbségi kultúráról - Lehete képviselőnk az Országos Kulturális Tanácsban? Magyar Szó 2007.10.29. Szerbiában hamarosan a kultúráról szóló új törvény lép életbe, amelynek tervezete már elkészül t, ám mielőtt véglegesítenék, ki kell küszöbölni a fogyatékosságait, melyekből a nemzeti kisebbségek számára sajnos akad bőven. Szombaton a Magyar Nemzeti Tanács szervezte közvitán megjelent politikusok, művelődési intézmények képviselői és művészek ezeket a hiányosságokat vitatták meg, s javaslatokat tettek, amelyeket majd törvénymódosítási javaslat formájában képviselőink terjesztenek elő a parlamentben. Józsa László, az MNT elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, mennyire fontos összefogni, a politika é s a civil szféra képviselőinek közösen megfogalmazni véleményüket az identitásmegőrző tevékenységekkel kapcsolatban. A kultúrával foglalkozás pedig elsőrendű önazonosságmegörző tevékenység, ezért nem szabad hagyni, hogy ilyen, a kisebbségi közösségek érde keit mellőző, elvárásait nem tartalmazó törvény szülessen meg. A javaslattevés előtt a törvénytervezetet és annak minket érintő fogyatékosságait Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője és Hajnal Jenő, a kulturális bizottság elnöke ismertette. Pásztor Bálint elmondta, hogy a módosításokat kieszközölni nagyon fontos, hiszen a mi bőrünkre megy a játék, maga a törvény hosszú időre meghatározza majd azt, hogy a művelődési intézmények hogyan fejlődhetnek tovább, közép- vagy hosszú távon szabályozza a művész ek jogrendjét. -- A módosítási indítványok elfogadása persze nemcsak tőlünk függ, hanem a magukat demokratikus beállítottságúnak mondó pártoktól is, de mindenképpen fontos, hogy most itt vagyunk, és megpróbálunk tenni valamit. A végleges cél persze az, hog y a módosítások bekerüljenek a törvénytervezet végleges szövegébe - mondta Pásztor. ásztor Bálint szerint egyenesen szégyen, hogy olyan tervezet került az asztalra, amely mellőzi a kisebbségi kultúra fogalmát: - A miloševići törvényekhez képest azért mégis valamiféle előrelépés tapasztalható, igyekeztek az európai gyakorlathoz közelíteni, néhány rendelkezés meg is felel ennek, de hiányosságai szembetűnőek. Gyakorlatilag nem vesz tudomást a kisebbségi kultúráról, a nemzeti tanácsok intézményét nem is említi, tehát nem tudni, mire terjedhet ki a nemzeti tanácsok hatásköre, milyennek kell lenniük tevékenységeiknek, hogyan történik a finanszírozásuk, és egyáltalán szó sincs arról, hogy a kisebbségi kultúra pénzelését az állam hogyan akarja megoldani. A 122 szaka szból álló törvénytervezet mindössze két helyen említi a kisebbségi kultúrát, akkor is csupán leíró jelleggel, gyakorlati haszon nélkül. A 4. szakaszban például ez olvasható: A művelődésre való közérdek felöleli a nemzeti kisebbségek kultúrájának megőrzésé t, továbbfejlesztését is - ez nyilvánvaló, de az, hogy ez miként valósulhat meg, arról már semmi konkrétumot nem tudhatunk meg. A kultúráról szóló törvény életbe lépése után hat hónapon belül létre kell hozni a művelődés országos tanácsát, azaz az Országos Kulturális Tanácsot, és mint hallhattuk, nincs rá garancia, hogy ebben az új, 17 tagú testületben helyet kapnak a nemzeti kisebbségek képviselői is. Hajnal Jenő magiszter, a kulturális bizottság elnöke hangsúlyozta: - A modern kultúrafogalom szerint a kul túrák összehasonlíthatatlanok, ezért nem a hasonlóságokat, hanem a különbözőségeket kell keresni, és arra kell törekednünk, hogy a mi kulturális sajátságaink megjelenése legyen szavatolva. Sajnos mi ebben a törvénytervezetben nem találjuk magunkat. Nincs s zó a kisebbségek kulturális alkotmányos jogairól, teljesen hiányzik a nemzeti tanácsok szerepkörének és jogkörének meghatározása. Az ismertetés után javaslataikkal a felszólalók is a nemzeti tanácsok mellőzését és a kisebbségi kultúra pénzelésének megoldat lan kérdését tartották a legnagyobb problémának, valamint mindenki szorgalmazta annak
