Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-29
15 részesedne mi nden nemzeti kisebbségi személy, aki elhagyja az országot, továbbá az állam piaci áron kártérítené lakásáért, telkéért, és biztosítaná neki a szállítást is. A NagyRománia Párt főtitkára egyáltalán nem titkolja, hogy a jogszabály mindenekelőtt a magyarokra vonatkozik, akik nem ismerik el Erdély és Románia egyesülését és az egységes nemzetállamot. "A román állam hozzásegítené őket pusztai honfoglalásukhoz" – jelentette ki Markó Béla európai parlamenti választási kampányindító beszédére utalva. Funar azt remé li, hogy minden magyarigazolvánnyal rendelkező magyar elhagyja majd Romániát. Asztalos Csaba figyelmeztette Funart, hogy a törvény elsők között éppen őt érintené, hiszen azáltal, hogy nem ismeri el a romániai magyarok autonómiához, az anyanyelvű oktatásho z, egyetemhez való jogát, voltaképpen éppen az egyesülés alkalmával Gyulafehérváron aláírt nyilatkozatot tagadja meg, amely mindezt szavatolja a kisebbségeknek. A másik törvénytervezet szerint a romániai romákat ismét cigánynak kellene nevezni hivatalosan is, hogy a hasonló hangzású elnevezés miatt ne téveszthessék össze őket a románokkal. Ez utóbbi dokumentum kapcsán Asztalos Csaba kifejtette, hogy a roma kifejezés a törvény megszavazása esetén sem tűnne el a nyelvhasználatból. vissza Emberkereskedelem Álláspont Magyar Hírlap 2007.10.29. Régi vágyálmát immár törvényjavaslat formájában is kidolgozta Kolozsvár egykori polgármestere: szerinte akkor lesz csak szép az élet Románia földjén, ha az ott élő magyarokat kiebrudalj ák az országból. Nem, szó sincs a Benesféle dekrétumok szó szerinti bukaresti aktualizálásáról – Gheorghe Funar, a NagyRománia Párt szenátora, kereskedelmi alapon próbál megoldást találni. Kemény ezer eurót ajánlana fel a román állam az országból távozók nak, ráadásul ingatlanjaikat is piaci áron vásárolná meg tőlük. Mindezt azért, hogy ne maradhasson az ország állampolgára az, aki Erdély 1918as egyesülését Romániával, a "dicsőséges" gyulafehérvári népgyűlés határozatát megkérdőjelezi. Funar reményét fej ezte ki, hogy – javaslata elfogadása esetén – valamennyi magyarigazolvánnyal rendelkező erdélyi örökre elhagyná a dákok és a rómaiak ősi földjét. Nehéz napirendre térni egy ilyen javaslat fölött, még akkor is, ha tudjuk, hogy az előterjesztő egész közéleti pályafutásában az irracionalitásánál csak magyargyűlölete bizonyult erősebbnek. Egy uniós országban törvénytervezetet lehet beterjeszteni az etnikai alapú emberkereskedelemről? Mintha – némiképp visszájára fordított fizetési rendszerrel – a Ceausescukors zak éledt volna újra: közismert, hogy a romániai németeket (a szászokat és a svábokat), továbbá a zsidókat pénzért engedte ki a kommunista ország a Német Szövetségi Köztársaságba és Izraelbe. Mondhatná Funar úr, hogy ezúttal a román állam nem kapná, hanem adná a pénzt. A lényeget azonban ez nem változtatja meg: Ceausescu alatt az etnikai tisztogatás volt a tranzakció fő oka, a szenátor előtt is ez a cél lebeg. Véleményünk szerint a törvényjavaslatot nem fogja megszavazni a román parlament, politikai elemző k szerint még a NagyRománia Párt szavazóbázisa sem növekedhet tőle. Mégis úgy véljük, nemcsak szégyenteljes, hanem rendkívül káros indítvány került a bukaresti törvényhozás asztalára. A romániai magyarság száma a tömeges kivándorlás és a folyamatosan viss zaeső népszaporulat miatt így is erőteljesen csökken. A törvényjavaslat olyanokat is meggyőzhet arról, hogy nem ajánlatos a szülőföldön maradni, akik eddig elvetették a távozás gondolatát. Hiszen egy legálisan működő parlamenti párt még fizetne is azért, h ogy a határon kívül lássa őket. A romániai magyar érdekvédőknek és az anyaország külpolitikusainak egyetlen válaszuk lehet az emberkereskedelmi indítványra: minden fórumon tiltakozniuk kell az ellen, hogy ilyen politikai csoportosulás és ilyen politikus hi vatalosan terjeszthesse az uniós tagállamban diszkriminációs elképzeléseit. vissza Nacionalista politikust dicsőít a szlovák parlament Felvidék.ma 20071029 09:12 Belpolitika, közélet A szlovák parlament a múlt hét vég én törvényben rögzítette az ellentmondásos szlovák pappolitikus, Andrej Hlinka nemzetegyesítő és államalapító érdemeit, majd a Hlinkával szorosan összefüggő csernovái tragédia, a száz évvel ezelőtti "magyar csendőrsortűz" évfordulója alkalmából is megszav aztak egy nyilatkozatot.
