Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-26
43 FAQ: egyéni választókerület - Gyakori kérd ések Băsescu és a kormány választási reformjairól Transindex.ro [25.10.2007] A kormány hétfőn nyújtja be tervezetét, az államfő pedig november 25én népszavaztat róla. Minden, amit tudni akartál az ügyről, és az is, amit nem. Az államfő verziójában a szavazatok közel fele elveszhet Mi a különbség a Băsescu által népszavazásra javasolt verzió és a kormányzati felelősségvállalással beterjesztendő törvénytervezet között? – Az államfő a „győztes mindent visz” típusú választási rendszer bevezetését szorgalmazza. „Egyetérte azzal, hogy a következő választásoktól kezdődően a képviselőket és szenátorokat egyéni választókerületekben válasszák meg, kétfordulós többségi választási rendszerben?” – így szól majd a kérdés, amelyre noveber 25én kell választ adni. A kormány viszont a vegyes választási rendszerről szóló törvényjavaslatért vállal felelősséget. A tervezet szerint a képviselői és szenátori mandátumok elosztása két szakaszban történik. A mandátumok felét automatikusan megkapják azok a jelöltek, akik az egyéni választókerületekben a legtöbb szavazatot szerzik meg. Ezután megállapítják, hány mandátum jár az egyes alakulatoknak, a választókerületben szerzett szavazatok számával arányosan, ebből levonják a már elnyert mandátumok számát, és a megmar adó mandátumokat azok a pártok kapják, amelyek a második vagy harmadik helyen végeztek. Ebben a rendszerben nem vesznek el a nem a legerősebb jelöltet támogató szavazatok. Az államfő verziójában ezzel szemben a szavazatok közel fele elveszhet – csak a ke rületek győzteseire (az első vagy második fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot összesítő jelölt) leadott voksok fognak számítani. Véglegesek a reformtervezetek? – Nem. Băsescu tulajdonképpen nem egy konkrét tervezetről hirdet népszavazást, hanem annak címszavairól: „kétfordulós”, „többségi”, „egyéni választókerület”. A kormány tervezete kapcsán szombat délig még benyújthatják módosító javaslataikat a parlamenti pártok, ezt követően hétfőig véglegesítik a szöveget. Mi történik, ha a népszavazá son a többség igennel szavaz? – A népszavazás véleménynyilvánítás, konzultatív jellegű (nem ügydöntő erejű), tehát nincs jogi következménye; nem kötelezi semmire sem a kormányt, sem a parlamentet. Ennek ellenére politikai következményei lehetnek, mivel m egmutatja, mi a választók politikai akarata – ezzel pedig nem szerencsés szembemenni a pártoknak. Mi történik hétfőn, amikor a kormány benyújtja tervezetét? – A parlament nem szavaz a tervezetről. A pártok bizalmatlansági indítványt nyújthatnak be a ko rmány ellen november 1ig. Amennyiben erre nem kerül sor, vagy a bizalmatlansági indítványt nem fogadják el, a törvény vita nélkül az államfőhöz kerül kihirdetésre. Megakadályozhatja Băsescu a kormány reformtörvényének életbe lépését? – Az államfőnek k ötelessége kihirdetni a törvényt, de előtte egy alkalommal visszaküldheti átgondolásra a parlamentnek, ezzel elodázhatja a kihirdetését. Miután a parlament felülvizsgálja a törvényt, az államfőnek