Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-26
18 Kérdés persze, mit szól majd a parasztpárt a PO első bejelentett intézkedéseihez, legelsősorban is ahhoz, hogy a liberálisok – választási ígéreteikhez híven – közölték, bevezeti k a 15 százalékos egykulcsos szjat, áfát és társasági adót, jobban ügyelnek a közpénzekre, szigorítanak a szociális rendszeren, ezen kívül folytatják a közszféra privatizációját. Zbigniew Chlebowski gazdasági miniszterjelölt 2009től vezetné be flat taxe t (egykulcsos adó) , legkésőbb 2012ben pedig eurót szeretne látni a zloty helyett. Lengyel lapértesülések szerint a PO komolyan veszi egészségbiztosítási reformígéreteit is: az új kormány megszünteti az állami egészségbiztosítási alapot, annak szerepét 56 biztosítótársaság veszi át. Minden állampolgár szabadon választhat majd biztosítót, sőt kórházat is - írja a Napi Gazdaság. A tervek szerint az ezentúl a magánbiztosítókhoz befolyó járulék csak az alapcsomagot fedezi majd, az ezen kívüli szolgáltatások at vagy meg kell fizetni, vagy külön biztosítást kell rájuk kötni. Létrehoznak egy új egészségbiztosításfelügyeleti hivatalt is. Bármennyire örültek is azonban a piacok a fordulatnak, gazdasági elemzők valószínűtlennek tartják, hogy hirtelen drámai fordu latot venne a lengyel gazdaságpolitika, pláne, hogy az – minden nacionalista retorika ellenére – eddig sem volt piacellenes. A lengyel gazdaság valóban dübörög, 5,8 százalékos a növekedés, de közel 12 százalékos a munkanélküliség, és alapvető strukturáli s reformok maradtak el. A Kaczynskiikrek Lengyelországa mintegy kétmillió embert "üldözött el", sokan Angliában és Írországban vállaltak munkát (a választási kampány jó része ezért NagyBrittaniában zajlott). Mit szól Amerika? Markánsan különbözni fog azonban Lengyelország viszonya a külvilághoz, különösen az Európai Unióhoz és Oroszországhoz, és bár a PiShez hasonlóan a PO is Amerikabarát, Tuskék ki akarják vonni 900 fős kontingesüket Irakból, és Kaczynskiéknál "kevésbé szervilis" viszonyt képzelnek el Washingtonnal. A PO valószínűleg nem ellenzi az amerikai rakétavédelmi rendszer felállítását, de több előnyt akar magának kicsiholni belőle. (Hírek szerint Washington némi aggodalommal szemléli a varsói fordulatot.) A külkapcsolati prioritás azonban mo st elsősorban az unió és Oroszország. Németország valószínűleg hamar túllép az ikrek vele kapcsolatos válogatott modortalanságain: a németlengyel kapcsolatok kormányzati koordinátora, Gesine Schwan úgy vélte, a lengyel választók "kiélezett és agresszív be lpolitikája, Európa- és németellenes törekvései" miatt büntették meg a Kaczynskikormányt a választók. Donald Tusk pedig közölte, első útjai Brüsszelbe, Moszkvába és Washingtonba vezetnek majd. "Legsürgetőbb feladatunk most az oroszlengyel viszony felme legítése. Nagyon nehéz lesz" - közölte Tusk lengyel lapokkal, hozzátéve, örül annak, milyen pozitívan fogadták Moszkvában a PO választási győzelmét, ez ugyanis azt jelenti, hogy a viszony javulásának van esélye. A PiSkormányzat 2005ben, a lengyel húsexpo rtot sújtó orosz embargóra hivatkozva, megakadályozta az Oroszország EUpartneri szerződéséről szóló tárgyalásokat. (Az oroszok egészségügyi okokra hivatkoztak, a lengyelek szerint azonban politikai bojkott volt.) Varsó még azzal is megfenyegette Moszkvát, hogy az embargó fennmaradása esetén megvétózza Oroszország WTOtagságát. Ez az időszak azonban, úgy tűnik, végképp a múlté. vissza Romániai vita a választási reformról Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2007. október 2 6. Felelőséget vállal a román kormány a törvényhozás előtt a választási törvény módosításáért. A módosítási tervezet értelmében a következő parlamenti választásokon egyéni jelöltekre lehetne szavazni, s a töredékszavazatokat kompenzációs rendszerrel vissz aosztanák a pártoknak. A tervezetet a kabinet szerdai ülésén fogadta el. A választási törvény módosításáról és az egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről évek óta vitatkoznak Bukarestben. Hogy éppen most került sor a gyorsított parlamenti eljárás kezdeményezésére, annak az a magyarázata, hogy Basescu államfő néhány héttel ezelőtt ezzel kapcsolatban ultimátumot adott a parlamentnek. Az államfői ultimátum lejárt, és Basescu betartotta a szavát: aláírta azt a dekrétumot, amellyel az EPválasztások nap jára népszavazást írt ki.
