Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-26
9 magyarságügyben még megnyilvánult a szolidaritás. Az elvi ellenfél, a másként gondolkodó nem volt ellenség, most viszont nap mint nap kitalált ellenségképpel riogatjuk egym ást, a helyi és az anyaországi sajtóban meddő „odamondogatással”, különböző felhangú feljelentésekkel kötjük le egymás energiáit. Még jól emlékszem a MÉKK 1993. április 30i alakuló ülésére, (ennek saját kezűleg kitöltött regisztrációs listáját mindmáig ő rizzük), amelyen „jól csengő nevű, komoly szakmai kutatók”, is megjelentek. Többek között Fedinec Csilla aspiráns, magyar filológus, Gecse Ferenc docens, matematikus, Gortvay Erzsébet, a magyar filológiai tanszék docense, irodalomtörténész, Szemrád Emil eg yetemi tanár, vegyész, Zseltvay Viktor kutatóorvos, az Ungvári járásból Soós Kálmán történész, Kovács Miklós politikus (Szürte), Orosz Ildikó iskolaigazgató, (Nagydobrony), a KMPSZ elnöke. Beregszászból és a járásból ott volt Csatáry György történész, levé ltáros, Riskó György festőművész, a Nagyszőlősi járásból Pál Lajos zeneiskolaigazgató, hogy csak néhány nevet említsek azok közül, akik üdvözölték a szervezet megalakulását, nyitottak voltak az együttműködésre. Ennek kézzelfogható eredményei is lettek. El jártunk egymás rendezvényeire, támogattuk a beregszászi főiskola beindítását. Jómagam is részt vettem a Limes Társadalomkutató Intézet konferenciáin. Mint a MÉKK elnöke és az Intermix Kiadó vezetője személyesen támogattam és segítettem elő a főiskola mosta ni munkatársai által írt tudományos kiadványok megjelentetését az általunk elindított Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatban, ezek közül említem meg a jelentősebbeket: Csatáry György: Múltunk írott ereklyéi. Tanulmányok, dokumentumok, (1993), Levéltári kalá szatok. (1995), Deák Ferenc: A jövőbe tekintve. Iskolapedagógiai írások. (1996), Kótyuk István: Anyanyelvünk peremén. (1995), Orosz Ildikó: A magyar nyelvű oktatás esélyei Kárpátalján (1995), Soós Kálmán: Perlekedő évszázadok (1995), Vári Fábián László: Va nnak ringó bölcsők. Kárpátaljai magyar népballadák (1992, 2006). Még 1994ben kiadtuk a pályakezdő Csernicskó István összeállításában a Tiszán innen... (Társadalomtudományi tanulmányok). c. gyűjteményt. Ugyancsak kiadtuk Kész Barnabás Honfoglaláskori magya r mondák képekben c. ismeretterjesztő képregényét (1998). Egyébként Kész Barnabás a MÉKK oszlopos tagja volt, a Történelmi Jurtatábort vezette évekig. Akárcsak Csatáry György, aki, míg nem került a beregszászi főiskolára, MÉKKtagként vett részt rendezvény einken (többek között külföldön is). Miként kerül a képbe Tarics Zoltán, a reálterület kutatója? A kilencvenes évek második felében baráti kapcsolatban álltam vele… — ennyi. Igen, ha nem következik be a politikai széthúzás, akkor valamennyien egy tervezet t tudományosismeretterjesztő program résztvevői vagyunk, de így a cikkíró által fennen emlegetett lista egy megvalósulatlan álom lett. Mint már említettem, a májusban benyújtott pályázati programban nevük nem szerepel. A fentiekből mindenki számára vilá gossá válik, s bennem is egyre inkább tudatosodik, hogy a jót jóval ritkán köszönik meg. A felsorolt személyek (tisztelet a kivételnek) közül ma már csak hivatalos helyen fognak velem kezet, mert a politikamentes baráti beszélgetések kora lejárt. — A MÉKKműhelynek voltak illetve vannake fizetett vagy részben fizetett állásban lévő kutatói? — Nem volt és jelenleg sincs. Bővebben szólva a műhelybe tömörült MÉKKtagok öntevékeny társadalmi munkában végzik hivatásos, illetve nem hivatásos kutató, feltáró te vékenységüket. és mérhető szakmai munka és teljesítés van mögöttük. A Kárpátalja csúsztat, amikor egy közel tízéves archívlistára hivatkozva írja le, hogy a MÉKKműhely ma is fő állásban vagy részállásban kutatókat alkalmaz. A 2007. májusban leadott pál yázatban a lap által idézett nevek nem szerepelnek. Ezúttal elnézést kérek Csatáry Györgytől, Tarics Zoltántól és Kész Barnabástól, valamint Kész Margittól (Ritától), hogy a nevüket a mostani pályázattal összefüggésbe hozták, és a cikkíró azt a látszatot k eltette ezzel, mintha a nevüket a szóban forgó pályázati programban felhasználtuk volna. — Mi lesz a továbbiakban a MÉKK Lehoczkyműhely sorsa? — Már gondolkoztunk azon, hogy a MÉKK, bár a műhely „keresztelője” jóval korábbi, mint a beregszászi főiskolá é, engedékenyebb lesz, más névre kereszteli a MÉKK Tudományos Ismeretterjesztő Társaságának műhelyprogramját. Már korábban felvetődött, hogy legyen Gyöngyösyműhely a Radváncon született a nyelvújító és tudós költő Gyöngyössy István (16291704) emlékére.
