Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-24
17 energiakérdést a három legfontosabb prioritása közé soro lta. Az EBRD elállt a Lengyelországot elkerülő orosz – német gázvezeték finanszírozásától, arról nem is beszélve, hogy az oroszokkal történő különalkuk lendülete Németországban alábbhagyott, amióta a kancellárt nem Gerhard Schrödernek, hanem Angela Merkelnek hívják. Amit hallani akar Fontos fejlemény, hogy 2007 szeptemberében az Európai Bizottság javaslatcsomaggal állt elő az energetika kérdésében. Ennek lényegét három pontban foglalhatjuk össze. Szét kell választani az energia kitermelőjét és elosztóját, a kettőt nem végezheti ugyanaz a cég. Ez vonatkozzon azon unión kívüli cégekre is, amelyek az EUban akarnak piaci részesedést (ezt nevezzük Gazpromklauzulának). Alakuljon egy európai ügynökség, és dolgozzon ki javaslatokat a különböző hálózatok összekapcs olhatóságára. Az energetikai kérdéseken túl az orosz törekvésekkel kapcsolatban egyrészt elvi, másrészt egységes amerikai – európai uniós álláspont szükséges. Ennek jelentőségét példákkal tudom igazolni. Oroszország ENSZ biztonsági tanácsi vétóval fenyeget Koszovó státusának ügyében, bár mindenki tudja, hogy az Ahtisaariterv alapelveinél nincs jobb. Ezt tudja Moszkva is, de megpróbál alkudozni. Mondjuk, enged Koszovó ügyében, de cserében Washington engedjen a Grúziával kapcsolatos egyes kérdésekben. A jelek szerint az Egyesült Államok nem enged, elvi álláspontot képvisel, és nem alkuszik. És megvan a politikai eredmény: ebben a vitában a huszonhét EUtagállam közül huszonkettő egyértelműen támogatná az Egyesült Államokat akkor is, ha az ENSZ BTben nem szüle tne döntés. Oroszország ellenzi az amerikai rakétavédelmi rendszer európai kiépítését. Ennek ellenére az Egyesült Államok tárgyal, tájékoztat, nem enged a zsarolásnak, viszont meghallja azt az igényt, hogy a rendszert kompatibilissá kell tenni a NATOval. A közvélemény mindig ellenezni fogja a rakétákat, de a legtöbb európai állam kormányzati szinten elismeri, hogy az érintetteknek joguk van biztonságuk növelésére. Összegzésként hangsúlyozom: a putyini típusú politikát nem valamiféle zsigeri oroszellenessé g miatt kell elvetni. Azt kell szem előtt tartani, hogy ha Putyin folyamatos sikereket ér el Európában, akkor Oroszországban legitimálhatja az antidemokratikus folyamatokat. A bizonytalan hátterű és nem piaci alapú orosz gazdasági terjeszkedés megállítása, a reciprocitás elvén nyugvó nyitás és a piaci verseny ma egyet jelent az orosz demokratikus erők támogatásával. Ez mindannyiunk érdeke. Amikor Magyarországon ellenzéki politikusként vitatkoztam a kormánnyal arról, hogy a Kék Áramlat vagy a Nabucco gázveze ték megépítése álle érdekünkben, érdeklődve figyeltem, miként terjedt el a világban, hogy a magyar kormány "Moszkva bástyája". A helyzet ennél összetettebb. A kormány elvesztette belpolitikai legitimitását. Ebben a helyzetben külföldi elismerést próbál sz erezni. Ez azt jelenti, hogy a kormány tagjai mindenkinek azt mondják, amit tőlük hallani akarnak. Moszkvában Kék Áramlatpártiak, Washingtonban Nabuccopártiak voltak. A Moscow’s Newsból kiderül, hogy a magyar miniszterelnök szerint felesleges a rakétavéd elmi rendszer, a cseh miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon meg azt mondja, hogy hasznos. A legfőbb gond nem az, hogy a magyar kormány oroszbarát lenne, hanem az, hogy nincsenek világos külpolitikai elképzelései, és emiatt a magyar külpolitika kiszámí thatatlan. Oroszország túl fontos állam ahhoz, hogy az euroatlanti közösségnek ne legyen egységes és világos álláspontja arról, mit is kell tennie az orosz kapcsolatokban. vissza Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottság ának fideszes elnöke Össztűz készül Markóra a szenátusban az „új honfoglalás" miatt Erdély.ma [ 2007. október 24., 08:12 ] A parlament felsőháza állandó bizottságának tagjai tegnap jóváhagyták, hogy a testület politikai nyilatkozatot állítson össze Markó Béla RMDSZelnöknek a szövetség európai parlamenti jelöltjeinek bemutatásakor elhangzott, az új honfoglalásra vonatkozó kijelentéseivel kapcsolatban. A nyilatkozatot jövő hétfőn terjesztik a szenátus elé. A döntést a bizottság hét tagja támogatta, m indössze az RMDSZ képviselője, Pete István szenátor szavazott ellene – jelentette be Corneliu Vadim Tudor, a szenátus alelnöke, a NagyRománia Párt (PRM) elnöke. A politikus egyben azt is elmondta: szintén tegnap a maga nevében területi szegregációra való felbujtás és Románia alkotmánya elleni támadás vádjával feljelentést nyújtott be a szövetség elnöke ellen. Emellett a PRMelnöki, valamint szenátusi alelnöki minőségében az Alkotmánybírósághoz fordul az RMDSZ törvényen kívül helyezése érdekében. A felsőház i döntést megelőzően Gheorghe Funar PRMszenátor hasonló kéréssel fordult a szenátus vezetőségéhez. vissza
