Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-20
26 Frunda hangsúlyozta, hogy az RMDSZ olyan listát szeretett volna összeállítani, amelyen befutó helyen szerepelhetett volna az egyéni jelöltként induló Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti T anács (EMNT) elnöke is. A november 25i választásokon ugyanis Frunda szerint nem az lesz a kérdés, hogy az RMDSZ vagy Tőkés szerez mandátumot, hanem az, hogy vagy az RMDSZ lépi át a választási küszöböt, vagy senki. A lista második helyezettje, a szintén b efutónak tartott Sógor Csaba szenátor beszédében kifejtette: az egykori honfoglalás azért volt sikeres, mert a honfoglaló magyarok képesek voltak a változásra, megőrizve ugyanakkor jó tulajdonságaikat, vagyis a katonás rendet, a munka szeretetét, jókedvüke t és az összefogás képességét. vissza Kisebbségek státusa DélKelet Európában Erdély.ma [ 2007. október 20., 07:26 ] Salat Levente A délkelet európai nemzeti kisebbségek státusára vonatkozó törvényes eszközök címen ké tnapos nemzetközi konferenciát tartottak Kolozsváron. A rendezvényen bemutatták az olasz (déltiroli), a szerb, a horvát és a macedón példát, és természetesen szó esett a romániai kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitája során kialakult patthelyzet oka iról, a válsághelyzetből való kilábalás útjairól. Salat Levente, a BBTE politikatudományi karának előadó tanára, valamint az Etnokulturális Különbözőségek Erőforrása Központjának ügyvezető elnöke szerint a konferencián nem a kisebbségi törvény tartalmi vo natkozásait vizsgálták, hanem megpróbálták az akadémiai, illetve az emberi és kisebbségi jogokkal foglalkozó szakemberek perspektívájából nézni ezt a kérdéskört. – A kialakult helyzet nem kedvez egyik félnek sem, sőt, megalázó a román politikai elit egész ére nézve. A kisebbségi törvény elsősorban azért volna fontos, mert elfogadásával tisztázódhatna a több mint 150 romániai kisebbségvédelmi rendelkezést magába foglaló joganyag sorsa. Másrészt: amennyiben a tervezetet a parlament elfogadta volna, talán el l ehetett volna kerülni a romániai magyarság politikai erőinek radikalizálódását, amelynek forrása a romániai magyarságra rátelepedő közösségi sikertelenség érzetében keresendő – magyarázta Salat Levente. A politológus szerint az RMDSZnek felróható, hogy n em vette figyelembe a román közvélemény különböző reflexeit, amelyeket könnyen fel lehetett használni arra, hogy ellenkampányt folytassanak. A RMDSZ ugyanakkor nem számolt azzal, hogy nehéz helyzetbe hozta a szintén szavazatokból élő politikai partnereket, a törvénytervezet fenntartás nélküli támogatása ezért vált lehetetlenné. – Az autonómiával kapcsolatos többségi félelmek eloszlatása érdekében komolyabb kezdeményezés nem született az RMDSZ részéről. Többek között ebből is adódik, hogy a törvénykezdemény ezést román részről meglehetősen kategorikus ellenkezés övezi. A politikai alkufolyamat még hozhat ugyan meglepetéseket, de a törvénytervezet vitájának több eséllyel kecsegtető újrafelvétele hatékonyabb, körültekintőbben megtervezett kommunikációt igényeln e, főleg ha számolunk az RMDSZ politikai befolyásának esetleges csökkenésével. Az az intézményes garancia, amelyet az autonómia jelenthet, még a kulturális autonómia viszonylag szerény változatában is, természetesen első sorban a nemzeti kisebbségek számár a fontos, de meg vagyok győződve, hogy amennyiben pontosan körülírjuk juk az autonómia fogalmát, és eloszlatjuk az ezzel kapcsolatos tévhiteket, akkor a román többség is megértené, hogy ez a tervezet az ő érdekét is szolgálja. A konferencián meghívottként jelen levő Varga Attila képviselő szerint a román törvényhozásnak alkotmányos kötelezettsége lenne a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt elfogadni. – A parlament politikai felelőssége, hogy egy szabályszerűen benyújtott törvénytervezetet megv itasson. Mi azt szeretnénk, ha a törvényt a kormány által benyújtott formában fogadnák el, de a politikai vita nem kerülhető el. A jelenlegi helyzetet nem mi kreáltuk, bizonyos értelemben a helyzet áldozatai vagyunk. Nagy politikai mozgásterünk ebben a kér désben nincs, de nem adjuk fel, ragaszkodunk a törvénytervezethez, mivel nem csak a jogok rendszerének bemutatása a fontos, hanem a kulturális autonómia érvényesítése is. Amennyiben a törvénytervezet elfogadása mind távolabbra tolódik, akkor az RMDSZ, korl átozottabb hatáskörrel ugyan, de
