Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-20
19 van. Ugyanakkor nem lehet kétségünk afelől, hogy a Fidesz ezt a szócsavarási lehetőséget sem fogja elmulasztani, hogy megpróbálja lejáratni az uniós támogatások témáját.) Aztán jött Weiszenber ger László lebukása, aki Zuschlag Jánosra hivatkozva egy videofelvétel szerint azzal turnézta végig kiskunhalasi barátait, hogy tisztes százalék ellenében képes garantálni egyegy pályázat sikerét. Bár a kistérségi megbízott száját egyetlenegyszer sem hagy ja el az "uniós" szócska, némi tendenciózus szerkesztéssel (köszönet a Hír TV kommentátorának) azért bele lehetett keverni a brüsszeli pénzeket az ügybe. Ugyan azóta egyértelműen kiderült, a szalagon látható vállalkozó soha nem kapott uniós támogatást, még is csakhamar maga a jobboldal vezére vonta le a kíméletlen konklúziót, amit azóta is kitartóan ismételget: "lopják az uniós pénzeket". Hogy e négy szó végleg megüljön az állampolgári fejekben, előkerült még a dögei polgármester története is, aki egy immár on valóban uniós iskolaberuházás kapcsán éppen arról tanácskozik egy vállalkozóval, hogy miként fölözhetné le a támogatás egy részét. Bár itt már megállni látszik az uniós források körüli korrupció gyanúja (értsd: itt kerülnek először a képbe egyáltalán un iós pénzek), a dolog szépséghibája, hogy a hangfelvételen nem egy az uniós pénzek odaítélésében illetékes döntéshozó ígéri, hogy némi hálapénz fejében elintézi egy pályázat kedvező elbírálását, hanem egy akkor már megítélt támogatás egyik kedvezményezettje (tehát valamikori pályázója, és nem a "pénzosztó") latolgatja egyik kivitelezőjével, hogy mennyit is lehetne észrevétlenül lecsippenteni a kapott pénzből. (Most nagyvonalúan hanyagoljuk a tényt, hogy a hírbe hozott dögei polgármester 2002ben fideszes tám ogatással szerzett mandátumot.) Világos, mint a vakablak. A fejlesztési forrásoknak még a közelébe sem jutó Zuschlag ismeri Gyurcsány Ferencet; Weiszenberger állítja, hogy ő pénzvisszacsurgatásban utazik, és nagypályás; Vincze Ferenc Dögéről pedig majdnem látott már uniós pénzt. (Erről a "majdnem"ről később.) Ebből sikerült a Fidesz propagandafelelőseinek összebarkácsolniuk elhíresült tételmondatukat. Hogy az alany (a kormány), az állítmány (lopja) és a tárgy (az uniós pénzt) egyetlen napvilágot látott üg yben sem került még csak egymás közelébe sem, a jelek szerint az ellenzéket nem igazán zavarja. S bár nincsenek erre vonatkozó kutatásaim, vélhetően az emberek zöme sem bíbelődik efféle részletekkel. Ahogyan Kövér László fogalmazott a minap; az amőbából sz ép lassan vörös polip lett. Mármint a közvélemény egy részének szemében. Egyébként a helyzet a konkrét esetekben korántsem annyira reménytelen, mint amennyire azt a Fidesz sugallja. Hisz egyrészt jól érzékelhetően megmozdultak az igazságszolgáltatás fogas kerekei, azaz minden esély megvan arra, hogy a bűnös módon ügyeskedők megkapják méltó büntetésüket, másrészt a dögei esetben a beruházás megvalósulásának szabályosságát ellenőrizni hivatott terepszemle és számlavizsgálat még hátravan. Tehát még akár az is előfordulhat, hogy az uniós pénzeket egész egyszerűen ki sem utalják a szóban forgó projektnek. Mindenestre kár tagadni, a trükk beválni látszik. A témáról innentől sokaknak már csak ez az egy orbáni mondat jut majd az eszébe. Az uniós pénzeket ellopják. Egyszerű és hatásos. Még az sem számít, hogy hazug és alattomos. Hazug, mert az elmúlt hetek korrupciógyanús ügyeiből, mint azt az imént levezettük, nem következik semmi hasonló - s talán mégsem a kormánynak kellene bizonyítania ennek ellenkezőjét. Mert ho gy is van ez? A hazai (tehát NEM uniós) területfejlesztési támogatások, ha azokra rárepül valaki, rögtön uniós pénzzé változnak? Kiskunhalas és Döge volna az ország lakmuszpapírja? Weiszenberger meg a szocik országos hatáskörű pénznyelő automatája? Ugyan, kérem. Nem beszélve arról, hogy a helyhatósági választások után a térkép közismerten narancssárgában pompázik, azaz a honi közigazgatás "nagy része" fideszes kézben van. Ha országos léptékű, szisztematikus síbolás folyna, azt bizony "nagy részben" a Fideszközpontból kellene irányítani. S hogy miért neveztem alattomosnak e tudatosan felépített hisztériakampányt? Mert bizony valós jelenségeket mutat fel, amelyektől joggal szorul ökölbe minden normális ember keze. Hogy ti. vannak huszonévesek, akik azért szá llnak be a politikába, hogy lopjanak. Hogy vannak tényleges döntési jogkörrel nem bíró, ámde jól informált figurák, akik azt a látszatot keltik pályázói körökben, hogy képesek beleszólni az elbírálás folyamatába, pedig csak valamivel előbb tudják a végered ményt, mint az aspiránsok. Hogy közpénzes beruházásoknál a túlszámlázás, a pénzvisszafolyatás bevett magyar úzus. Most a Fidesznek köszönhetően egy csokorban csodálkozhatunk rá ezekre, majd mielőtt felocsúdnánk döbbenetünkből (már akinek új mindez), már ka pjuk is az arcunkba a szokásos refrént: na most már aztán Gyurcsány Ferenc tényleg mondjon le! Ki van ez találva.
