Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-20
13 "Kiemeltem, hogy a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar t udományos akadémia szorosan együttműködik, hogy saját hazájában mindegyik megpróbálja a tudománypolitikát olyan irányba befolyásolni, hogy ez az Európai Unió elvárásainak, s nemzeti érdekeknek egyaránt megfeleljen" - mutatott rá Vizi E. Szilveszter. Ki fejtette: az együttműködése kiterjed az uniós pályázatokra is, ez ugyanis jelentősen megnöveli az esélyeket. "Az Európai Unió már a VI. kutatásfejlesztési keretprogramban, de különösen az idén kezdődött VII. keretprogramban (20072013) az együttműköd ésre helyezi a hangsúlyt" - mutatott rá az MTA elnöke. Mint kiemelte, a konferencián nagyon pozitívan értékelték a visegrádi négyek szerepét, amelyek bevonták tevékenységükbe az osztrák, a bolgár és a román tudományos akadémiát is. Érdekes fejlemén ynek nevezte Vizi E. Szilveszter, hogy a macedón, a szerb, a montenegrói és az albán tudományos akadémia vezetői kinyilvánították csatlakozási szándékukat a visegrádi négyekhez, s közvetítésre az MTA elnökét kérték fel. Vizi E. Szilveszter közlése sze rint az Európai Unió a visegrádi négyektől várja, hogy az ukrán és orosz kutatók felé egyfajta híd szerepét játsszák a régi kapcsolatok miatt. "A személyes kapcsolatok nagyon sokat jelentenek a tudományban" - emelte ki az MTA elnöke. A konferenciáv al kapcsolatban Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy sok szó esett az úgynevezett az Európai Kutatási Térségről, s arról, hogy ebben milyen szerepet játszanak a nemzeti akadémiák. Kifejtette: az ALLEA ülésén Robert Jan Smits, az Európai Bizottság Kutatás i Főbiztosságának igazgatója az uniós szándékokról beszélt, miszerint a kulturális alapokból minél több pénzt kell fordítani kutatásfejlesztésre, és a nemzeti kutatóintézetek támogatására. "Európa csak abban az esetben lesz képes megtartani nemzetközi versenyképességét, ha infrastrukturálisan (modern kutatási eszközökkel) megerősödnek az intézetek, illetve az egyetemek" - hangsúlyozta az MTA elnöke. Közlése szerint élesen kritizálták a konferencián azokat az országokat, amelyek még mindig nagyon ke veset költenek kutatásfejlesztésre. Tavaly az EUtagországokban átlagban a nemzeti jövedelem 1,92 százaléka jutott kutatásfejlesztésre. "Magyarország tavaly a nemzeti jövedelme 1 százalékát fordította erre a célra" - tette hozzá Vizi E. Szilveszter. vissza Tabajdi Csaba üdvözli az EUreformszerződést Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2007. október 19., péntek (MTI) - Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője pénteken nyilatkozatban üdvözölte az Európai Unió (EU) alapjainak megújítását tartalmazó reformszerződés lisszaboni elfogadását. "Európa végre magához tért az alkotmányszerződés 2005ös francia és holland elutasítása okozta sokkból. A reformszerződés elfogadása kiemelten fontos eredmény, mert nem en gedhetjük meg magunknak, hogy az európai polgárok valódi ügyei helyett újra évekig az uniós struktúrákkal foglalkozzunk" - állapította meg. Tabajdi szerint Magyarország az európai integráció elkötelezett híve, az MSZP EPdelegációjának képviselői pedig következetesen kiállnak a szorosabb integráció, a mélyülő európai együttműködés mellett. Örömtelinek nevezte, hogy ebben egyetértés van a 24 magyar EPképviselő között. "A reformszerződés hatalmas lépés az európai integráció útján, amely képessé tehet i Európát a XXI. század kihívásaira. A reformszerződés életbe lépésével javul az unió döntéshozatali hatékonysága. Az Európai Parlament, amely az európai állampolgárok demokratikus képviseletének garanciája, elfoglalja méltó helyét az intézmények sorában. Egyenrangú társjogalkotóként az Európai Parlamentnek meghatározó befolyása lesz a jövőben olyan területeken is, mint a mezőgazdaság vagy az energiapolitika. Az Alapvető Jogok Chartájának kötelezővé tétele erős védelmet biztosít az európai állampolgárok szá mára. A nemzeti parlamentek jobb bevonása az európai döntéshozatalba javítja a demokratikus muködést" - sorolta a szocialista euroképviselő a szerződésben foglalt főbb újításokat. Mint megállapította, a reformszerződés megkötése során sikerült minden kitűzött magyar célt érvényesíteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a reformszerződés tartalmazza a kisebbségekhez tartozó személyek védelmét az unió alapértékei között. Az alapszerződésben szereplő hivatkozás jogi alapot biztosíthat egy uniós kisebbségvéd elmi politika kialakításához - vélekedett. A magyar szocialista képviselő szerint most a tagállamokon a sor, hogy még a 2009es európai parlamenti választások előtt ratifikálják a szerződést. 2004ben a magyar országgyűlés másodikként ratifikálta az al kotmányszerződést. Tabajdi Csaba bízik abban, hogy a magyar megerősítésre most is az elsők között kerülhet sor, mert Magyarország alapvető érdeke, hogy egységes, erős és hatékony unió jöjjön létre, amely képes megállni a helyét a globalizáció világában. vissza
