Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-02
30 harmadik változat jelenleg nem látszik túlzottan valószínűnek, de azért nem zárhatjuk ki ezt sem. Ez Orbán Viktor súlyos személyes vereségét jelentené, és valószínűleg újraindítaná a személye körüli vitát, mely idén február – márciusban átmenetileg elnémult. De a második variáns is nagyon rossz volna neki; ez is meggyöngítené a helyzetét. Mindkét eset mozgástérhez juttatná a kormányt. Az első va riáns természetesen a koalíciót hozná nehéz helyzetbe. De még ebben az esetben sem lehet előre borítékolni, hogy mi fog történni. Ahogy a Zuschlagügy okozta kényszerhelyzetet a koalíció a javára fordíthatná, ha vezetőiben volna bátorság és erő a határozot t fordulatra, úgy az esetleges népszavazási vereséget is a javára fordíthatja. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a Fidesz 2006 áprilisa után kirobbant vezetési válsága nem oldódott meg, csupán a nyilvánosságból szorult ki. És Orbán számára a népszavazási győzelem csapdahelyzetté is válhat. Tavaly október 23. óta azt mondogatja, hogy a népszavazás alkotmányos út a kormány eltávolítására. A kormánynak távoznia kell, ha a népszavazáson alulmarad. A helyzet azonban az, hogy nem kell távoznia, és a közvélemén y ezt hamar be fogja látni. Könnyen megismétlődhet az a helyzet, mely egyszer már előállt a tavalyi bizalmi szavazás után: a kormány szilárdan kitart, a Fidesz pedig kiszorítja magát az országos politikából, egyre csak azt hajtogatva, hogy el fogja kergetn i, sőt már el is kergette Gyurcsányt és társait. – Mit tehet ezzel szemben a kormány? – Azt majd akkor fogjuk meglátni. Amit már most látunk, az az, hogy mit nem helyes tennie. Gyurcsány Ferenc a mai napig cipeli az őszödi beszéd terhét. Azért cipeli, me rt soha nem volt hajlandó szembenézni azzal, ami történt. Bár a bizalmi szavazás előtti parlamenti felszólalásában többször bocsánatot kért a beszéd ilyenolyan vonatkozásaiért, később visszatért oda, hogy ez egy szenvedélyes igazságbeszéd volt, mely néhán y csúnya szót leszámítva utólag is vállalható. Nem vitás, hogy a beszéd fel akarta rázni az MSZP parlamenti képviselőit. Rá akarta döbbenteni őket arra, hogy a 2002 és 2006 között folytatott politika hazugságokon alapult, szakítani kell vele. Ha egy ehhez hasonló tartalmú beszéd a nyilvánosság előtt hangzik el, ha Gyurcsány a választók millióinak mondja el, hogy félrevezette őket, ha nekik magyarázza meg, hogy a 2002ben megkezdett politika miért volt hazug és miért nem folytatható, akkor joggal mondhatná, hogy szenvedélyes igazságbeszédet mondott. A választók azonban ezt csak egy kicsempészett hangszalag lejátszásából tudták meg. – Gyurcsány éppen most jelentette ki, hogy 2010ben ő lehet az MSZP listavezetője. – Akárki lesz az MSZP listavezetője, csak a kkor kerülheti el a súlyos vereséget, ha képes lesz kezdeni valamit azzal a tehertétellel, melyet az őszödi beszéd szimbolizál. Mindazzal, ami Őszödhöz vezetett, mindazzal, amire Őszöd rávilágított és mindazzal, amit okozott. v issza Elment a hajó Magyar Nemzet 2007. október 2. Szerző: Csontos János Tanulságos interjút közölt a Népszava Kis Jánossal, az SZDSZnek a pártból kilépett alapító atyjával. Mivel a hajdan szebb napokat látott napilap mikroszkopikus példányszáma miat t a liberális filozófus gondolatai a népszavazásról meg az akut bizalmi válságról csupán kevesekhez juthattak el, ezúton népszerűsítem egy kiragadott felvetését. Kis szerint „tavaly november és idén január között a kormány a kezdeményező helyzetében volt, mert (…) a közvélemény megnyugvást, békességet akart. Ebben a helyzetben nagyvonalú ajánlatokkal meg lehetett volna szólítani a Fidesz másod- és harmadvonalbeli vezetőit, például a temérdek új polgármestert és önkormányzati képviselőt. Fel lehetett volna ajánlani, hogy az uniós pénzek elosztásáról paritásos bizottságok döntsenek. (…) A kormányváltás felvillantja a reményt, hogy az uniós tortát újraosztják. Ha a két oldal eleve közösen osztotta volna el, a kormánybuktatásra játszókat könnyebb lett volna els zigetelni.” A riporterek szomorúan állapítják meg: „Ez a hajó elment…” Mire Kis: „Igen, ez elment. A kormánypártok ma nincsenek a politikai kezdeményezés helyzetében.” Koncentráljunk a komor tényekre. Lamperth Mónikának a déli Krónikában közzétett belső el vtársias beszédét, miszerint azon lesznek, hogy a választásokat követően a baloldali vezetésű önkormányzatok jussanak majd állami és uniós forrásokhoz, a mai napig sem a miniszter asszony, sem utódja, a jelenlegi önkormányzati miniszter nem cáfolta. Ezt az utódot Bajnai Gordonnak hívják, aki az utóbbi napok során mindent elkövetett azért, hogy a Zuschlag- és Weiszenbergerügyek kapcsán elterelje a figyelmet az uniós pénzelosztási mechanizmusról, s a korrupcióbűzös ügyeket például a gazdasági tárca felé nyom ja. Eközben az ifjúszocialistaként megismert, az
