Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-18
24 medencei fórumszervez ési kezdeményezéseivel sikertelen államfői indulását próbálja kompenzálni, miközben a KMKF immár ötödik esztendeje működik, fejlődik, láthatóan egyre többeket bosszantóan. S amit az ugyancsak megfogalmazott kritikákkal ellentétben nem tapasztaltam, hogy a z érintett határon túli politikusok értetlenül vagy idegenkedve, kényszeredetten szemlélnék ezeket a találkozókat. Ahogy azzal a mondattal is bátran lehetne vitatkozni, hogy a parlament elnöke kész helyzet teremtésének szándékával, kijelentései ellenére so ha nem egyeztet a kormánnyal. Vajon a szeptemberi Fórum idején elfogadott nemzetpolitikai előterjesztés terjedelmes dokumentumában mi az, ami egyik vagy másik oldal számára elfogadhatatlan, vitatható? Féltékeny kirohanások helyett hasznosabb lenne ez irány ú szövegelemzésekkel előállni. A htmügyek körében ugyancsak a tényekre támaszkodó vizsgálódást érdemel az, hogy a határon túli politikai szervezetek mozgásterének beszűkülése milyen mértékben tulajdonítható e tömörülések elhibázott politizálásának, az ad ott országok helyzetében beállt változásoknak, valamint a hatalmon lévő erők változó érdekeinek. Amit magam sem vitatok, hogy a Felvidéken és a Vajdaságban lezajlott vezetőváltások épp úgy nélkülözik a generációváltást, mint ahogy megrekedni látszanak az R MDSZen belül is az elmúlt év nyarán izmosabbnak tűnő nemzedéki törekvések. vissza Nehéz a bevándorlóknak - Szakértők szerint lenne mit javítani az EUországok integrációs politikáján Világgazdaság 20071018 Az uniós tagá llamok többsége messze van attól, hogy ideális feltételeket biztosítson az Európán kívülről érkező bevándorlók integrációjához – állapítja meg egy brüsszeli kutatóintézet jelentése. Márpedig a demográfiai folyamatok és a szakemberhiány miatt elkerülhetetle n, hogy Európa a mainál is nagyobb számban fogadjon be külföldieket. Éppen ezt célozza az a tervezet, amelynek részleteit várhatóan a jövő héten ismerteti Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos. Ennek lényege az lenne, hogy az európai gazdaság számára hasznos végzettséget felmutató külföldiek kétéves, meghosszabbítható „kékkártyát” kapnának, és ha sikerül öt évig kihúzniuk, akkor állandó tartózkodási engedélyhez jutnának. Az uniós és az ezzel egybevágó munkaadói törekvéseknek azonban sokszor keresztbe t esznek a tagállamok bevándorlási és integrációs előírásai, amelyeket a most kiadott jelentés megvizsgál. A Migration Policy Group (MPG) intézet a British Councillal közösen készítette el az anyagot, amely huszonöt EUtagra (Románia és Bulgária kimaradt), t ovábbá Svájcra, Norvégiára és Kanadára terjed ki. Hat területen – munkaerőpiaci hozzáférés, családegyesítés, hosszú távú tartózkodás, politikai jogok, állampolgárság, diszkrimináció – térképezték fel az egyes államok jogszabályait, és 600 pontos skálán ér tékelték a teljesítményt. Nem meglepő, hogy Svédország végzett az élen, Portugália második helyezését azonban már alighanem kevesebben tudták volna megtippelni. Még jobban felborítja sztereotípiáinkat, hogy Dánia csak az alsó harmadba fért be, miután a kop penhágai kormány – a korábbi liberalizmust maga mögött hagyva – az utóbbi években jócskán megszigorította a bevándorlás szabályait. Ausztria ennél is jobban bezárkózott, így egyedül Lettország kapott nyugati szomszédunknál alacsonyabb pontszámot a Migratio n Integration Policy Index nevű rangsorban. A dán kormány képviselői egyébként az EUobserver szerint semmitmondónak nevezték az országukat meglehetősen rossz színben feltüntető jelentést. Irene Simonsen, a jobbközép Ventre integrációügyi szóvivője szerint az index csak a törvények betűjével, nem pedig az integráció tényleges helyzetével foglalkozik. Magyarország 290 pontot kapott a lehetséges hatszázból, és ezzel Szlovéniát leszámítva valamennyi új EUtagállamnál – sőt több réginél is – liberálisabbnak bizo nyult. A jelentés készítői kiemelik a hazai antidiszkriminációs törvények szigorát, továbbá a bevándorlók munkaerőpiaci és politikai jogainak széles körét. A családegyesítések terén is viszonylag kedvező a helyzet, ezzel szemben az állampolgárságot elég n ehéz megszerezni. A kérdés súlyát jelzi, hogy jelenleg mintegy 20 millió legális bevándorló tartózkodik az uniós tagországokban, ez a lakosság bő négy százalékát jelenti (Magyarországon csak 1,3 százalék körül van az arányuk). Az igazi gondot nem a puszta létszám jelenti, hanem az, hogy jelentős részüknek nincs a piacon hasznosítható képzettsége, mivel családegyesítés keretében érkezett, vagy már itt született, és az iskolában nem tudott lépést tartani a „benszülöttekkel”. Frattini terve arra irányul, hogy ezután már tényleg csak a képzett külföldieket engedje be az unió. vissza
