Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-18
17 A folyamat a Trianon utáni cseh és részben szlovák területszerző nemzetpolitikával kezdődött, a második világháború t lezáró párizsi békeszerződés előtti két év beneši dekrétumaival, majd a lakosságcserével folytatódott. Az ország államkapitalista gazdaságpoltikája, mely nem engedte, hogy régiónkban a népességet helyben tartó mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari és szolgá ltató kis- és középvállalkozások alakuljanak, betetőzte a kényszerű elvándorlási és lepusztulási folyamatot. Az ímmelámmal induló, tőkehiánytól sorvadó mai vállalkozások későn jöttek, s olyanok, mint a ma ültetett diófa: unokáink fognak róluk szüretelni – ha megszületnek, helyben maradnak magyarnak, vagy a föld derűsebb vidékeiről hazatérnek. Ez a beneši dekrétumok valószerű történelmi summázata. vissza Magyarok a Hatodik Köztársaságban IX/1. Szabad Újság 20071017 17:5 6 Élő múlt 200740, október 3. Szerző: Hamberger Judit A két világháború közötti Első Köztársaságot, majd a müncheni szerződést és az autonóm Szlovákia létrejöttét követő Második Köztársaságot 19451948 között követte a Beneš által létrehozott Harmadik K öztársaság. A csehszlovák kommunista hatalomátvételtől az 1969. január 1jén létrejött föderációig számítjuk a Negyedik Köztársaságot. A kommunista föderáció 1989ben a bársonyos forradalommal megszűnt, s helyén rövid három évre létrejött a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság mint a két nép hatodik közös állama. Alábbiakban a magyar közösségnek erről a mozgalmas három évéről adunk rövid politikatörténeti vázlatot. A csehszlovákiai magyarok politikai részvétele a bársonyos forradalomban A bársonyos forr adalom 1989. november 17étől, a tüntetések kezdetétől december 10ig, a nemzeti megegyezés kormányának létrejöttéig tartott. E két hét alatt a szlovákiai magyarok több politikai fórumot és szervezetet hoztak létre. Közülük néhány – a polgári elv alapján – azonnal bekapcsolódott a szlovák többség mozgalmaiba, néhány pedig – a nemzeti elv alapján – a többségtől független kisebbségi képviseletet célozta meg. A leggyorsabban megalakult, és legaktívabban tevékenykedő politikai szervezet a Független Magyar Kezd eményezés (FMK) volt. Az FMK az első tüntetés utáni napon, november 18án, tehát a cseh (Polgári Fórum – PF, november 19.) és a szlovák (Nyilvánosság az Erőszak Ellen – NYEE, november 20.) vezető politikai mozgalmaknál korábban létrejött. Folyamatosan kiad ott nyilatkozatokban és elvi állásfoglalásokban hangsúlyozta a demokratikus politikai megoldások szükségességét. November 20án felhívta a szlovákiai magyarokat, hogy aktív részvételükkel támogassák a sztrájkot, valamint a PF és a NYEE tevékenységét és pro gramját. Az FMK november 22től csatlakozott a szlovák politikai mozgalmak aktivitásaihoz, és vezetői révén (Grendel Lajos, Szigeti László) bekapcsolódott a NYEE Koordinációs Bizottságának munkájába. Az FMK után másodikként a komáromi Magyar Területi Szín ház társulata szólalt meg: csatlakozott a prágai és a szlovák kollégák, valamint a diákok sztrájkfelhívásához. Hozzájuk hasonlóan gyorsak voltak a csehszlovákiai magyar diákok, akik Magyar Diákszövetséget (MDSZ) hoztak létre, és ugyancsak bekapcsolódtak a szlovák diákok mozgalmi tevékenységébe. Az előbbieknél határozatlanabb és lassúbb volt a Csemadok, amely elnöksége által november 22én foglalt állást és fejezte ki elégedetlenségét a politikaiszemélyi átalakítások lassú és következetlen végrehajtásával. November 28án belső személyi rehabilitációt hajtott végre, valamint kinyilvánította, hogy együtt kíván működni a megalakult magyar demokratikus mozgalmakkal. November 24én, a „harminchármak” vezetésével alakult meg a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma (CSM F). Kiemelten a csehszlovákiai magyarokat érintő változásokat kívánták figyelemmel kísérni. Az egységes magyar politikai erő létrehozásának lehetőségét is felvetették, ám ezt az FMK és az MDSZ a magyarság elszigetelődésének elkerülése érdekében visszautasí totta. November 28án a Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója állásfoglalásban támogatta a NYEE politikai követeléseit a demokrácia és a szabadság megteremtése érdekében. vissza
