Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-17
28 A mintegy 60 főnyi közönség előtt zajló vetítésen megjelentek az alkotók - Pesty László rendező és Kubus Mária szerkesztő , valamint ott volt Révész Máriusz magyar fideszes országgyűlési képviselő, aki a filmen is látható, miután a tavaly októberi bud apesti utcai összetűzések során rendőrök súlyosan bántalmazták. Révész a távirati irodának elmondta: jogsértő módon küldték akkor utcára a rendőröket azonosító jelzés nélkül, és súlyos hiba volt, hogy a rendőrök a rendbontókat az éppen befejeződő Fideszre ndezvényről távozni akaró békés tömeg felé szorították. Feltételezése szerint mindez politikai megrendelésre történt. Az 1956os forradalom közös megünneplése akkor lesz lehetséges, ha tisztázzák, mi is történt tavaly október 23án - tette hozzá. Jogálla mban ilyen nem történhet A vetítés előtti bevezetőt mondó Gál Kinga fideszes EPképviselő leszögezte: jogállamban ilyesminek nem lett volna szabad megtörténnie, vagy ha már megtörtént, a történteknek nem lett volna szabad következmények nélkül maradniuk. A fideszes politikusok elmondták: a „rendőri túlkapások” miatt megindított eljárások 80 százaléka azért akadt el, mert - a rendőrök azonosító jelzésének hiányában – a feltételezett elkövető kilétét nem lehetett megállapítani. A vetítés kapcsán Tabajdi Csab a közleményben szögezte le: az MSZP EPdelegációja teljes mértékben elítéli az erőszakot, mind az utcai tüntetők részéről tapasztalt vandalizmust, mind az indokolatlanul kemény rendőri fellépéseket. A Fidesz EPdelegációja által szervezett filmvetítés azon ban féloldalas információkat tartalmaz, és megtévesztő. Tabajdi a közleményben kitért arra, hogy az MDF, a szlovákiai magyar MKP, az MSZP, a romániai magyar RMDSZ és az SZDSZ képviselői közösen ünnepelnek október 23án Strasbourgban, az Európai Parlament épületében. A szocialista politikus szerint álszent a Fidesz EPdelegációjának érvelése, akik arra hivatkozva utasították el a közös ünneplés lehetőségét, hogy a magyar igazságszolgáltatás szervei nem zárták még le a tavalyi tüntetések során megsérült tün tetők ügyeit. Reagáló közleményében a Fidesz EPképviselőcsoportja közölte, hogy szerdán együtt ünnepel a brüsszeli magyarokkal, 23án pedig csendes főhajtással, az 56os lobogó előtt elhelyezett virágokkal köszönti az ünnepet Strasburgban. 2006 októbere óta azonban emlékezni kell az akkori erőszakra, brutalitásra, a szabadságjogok megsértésére is – olvasható a Fidesz közleményében. vissza Sorstestvéreink közt Felvidéken Felvidék.ma 20071017 09:29 Forrás: www.csikszentkiraly.ro , Szerző: Gál Mária Krasznahorkavára a Felvidék egyik gyöngyszeme, Rozsnyó tartomány koronája. A Kassára haladó országúton, már a távolban feltűnnek délceg, évszázados falai, hirdetve az Andrássy cs alád múltját, szorosan egybefonódva a vidék magyarságának történelmével. Az errejáró halandónak, aki egy cseppet is ismeri Krasznahorka és az Andrássy család történetét, önkéntelenül Csíkszentkirály jut eszébe, ahonnan 1575. július 8.a, a vesztes kerelős zentpáli csata után, Andrássy Péter családját, vagyonát hátrahagyva menekülni kényszerült. Családtagjai az ítélethirdetés után (fő- és jószágvesztés) sátoroscigánynak öltözve távoztak az országból. Ezóta több mint 400 év telt el, a vasfüggöny leomlása után számos testvértelepülési szerződés köttetett az anyaország és a nagyhatalmak önkényes döntése alapján a határon kívül rekedt magyar települések között. 1989 decemberében, a Ceusescu rendszer bukása után, Krasznahorkaváralja település önkormányzata gyűjté st kezdeményezett, és egy kamionnyi szállítmány útnak indult Csíkszentkirály fele. Nagy szerencsétlenségre, a csúszós útviszonyok miatt, a gépjármű autóbalesetet szenvedett, így rakomány tovább szállítását a Máltai Szeretetszolgálat vállalta, ami azonban a mai napig nem érkezett meg. Tehát Krasznahorkaváralja volt az, aki elsőként nyújtott segítő- és testvérkezet Csíkszentkirálynak. A tényleges kapcsolatfelvétel sajnos elhúzódott. Idén kora tavasszal, a magyarmagyar csúcson vetődött fel, a határon túli tel epülések ne csak az anyaországiakkal lépjenek kapcsolatba, hanem a felvidéki az erdélyivel, a délvidéki a kárpátaljaival, azok a települések is segítsék egymást, akiket két országhatár választ el egymástól, de akikkel hasonló a sors, közös a mindennapi gon d, közös a harc és a cél.
