Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-17
22 Természetesen a későbbiek folyamán még sok minden végleges tisztázásra szorul, elsősorban az olyan nemzeti érzelmeket sértő terminológiákról kell „megvilágosodnia” a román politikai és társadalmi berendezkedésnek, mint a regionalizmus, a decentralizáció vagy az autonómia, területi önrendelkezés, amelyektől, mint félelemgerjesztő fogalmaktól óvakodni szokás, legalább annyira, mint ördög a tömjénfüsttől. A szövetségnek tehát elsősorban a román politikai közegben kell partnerekre találnia, ami megértetné háttérországával, hogy itt korántsem ördögi udémérés politikai húzásról, hanem csakugyan a többség javát is szolgáló regionális fejlesztésről van szó. Ámde tekintettel a rra, hogy a közfelfogással ellentétben a székely megyék, úgy általában a Székelyföld nem tartozik más romániai megyék, kisrégiók élvonalába, az országos összehasonlításban valahol alsóközép szinten helyezkednek el, a szövetség magától értetődően a Székely földet viszi magával, politikusan szólva: tűzte zászlajára, ami a többség szempontjából eleve politikai hangsúlyt kap, majd csak másodlagos, vagy ki tudja hányadlagos szempontként jön be a gazdasági és általános fejlesztés szándékának megértése. Másként f ogalmazva, ma még nyilvánvalóan politikai opció az, hogy szükségese és lehetségese a három megyét magában foglaló Székelyföld szintjén alapvetően életszínvonalat emelő fejlesztésről tervezni, nem beszélve a gyakorlati megvalósítás reális lehetőségeiről. Ezért kellene a rációnak legyőznie a politikát – még akkor is, ha időnként megszólalnak a papagájok. De hát javunkra van, hogy az Unió talán egyre inkább eltekint a komolytalan madárnyelvtől. vissza Előadás Trianonról Új M agyar Szó 2007. október 17. Szerző: Horváth Andor Romsics Ignác akadémikus „Trianontól Párizsig” címmel tartott előadást a Kolozsvár Társaság székhelyén. Az Osztrák – Magyar Monarchia felbomlásától a párizsi békéig tekintette át a magyar államiság alakulásá t. A trianoni döntés kapcsán három témakörbe sűrítette mondanivalóját. Először a Monarchia belső ellentéteiről beszélt, kiemelte a népcsoportok nagy számát és széthúzó erejét, a közöttük fellépő antagonisztikus ellentéteket, szólt a közös állam eszméje ir ánti lojalitás csökkenéséről. Utána sorra vette a szomszédos államok szerepét a nemzetiségi mozgalmak bátorításában, az irredenta jelenségének alakulásában. Végül elemezte a nagyhatalmak politikáját a Monarchiával szemben az első világháború előtt és a há ború végeztével. Kitért arra, milyen területi igényekkel léptek fel a szomszédos államok, és ezek milyen mértékben valósultak meg. Ezt követően áttekintette a Trianon utáni évek revíziós politikáját, amely elvezetett Magyarország területi gyarapodásához. Befejezésül ismertette a második világháború éveiben működő békeelőkészítő bizottságok terveit, egészen végleges formába öntésükig a párizsi béke szövegében, amely – ez volt előadásának konklúziója – tartósította Trianont. Világosan felépített, adatgazda g, jól követhető előadás. Folyamatokat ismertet és értelmez, erőket és politikai törekvéseket foglal össze logikus rendben. E vízióban Trianon: történelmi esemény, okok és a következmények együttese. Nem dráma, hanem elbeszélés. vissza A választások hatása az ukrán gazdaságra Világgazdaság 20071017 Szerző: Gereben Ágnes Két héttel azután, hogy az ukrán választók döntöttek a törvényhozás új összetételéről, már világos, hogy az új erővonalak nem a 2004/2005 fordulóján lezaj lott „narancsos” forradalom mára kiüresedett ideológiai szembenállása, hanem a gazdasági érdekek mentén rajzolódnak majd ki. Az oroszbarát politikusként számon tartott Viktor Janukovics miniszterelnök Régiók Pártja a keleti és a déli régiók szavazataival győzött ugyan, de a kormányalakítási megbízást az egymással fogcsikorgatva öszszefogó „nyugatos”
