Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-17
14 Magyar – szlovén csúcsproblémák Magyar Hírlap 2007.10.17. Lázas útépítési munkálatokat tapasztalhat az, aki a szlovéniai Muravidé kre látogat. Épül a szlovén tengermelléket az ország keleti részeivel összekötő autópálya Maribortól keletre futó szakasza, amely csatlakozik a magyarországi M7eshez. A tervek szerint 2008 őszére kell elkészülnie. Egy másik látványos útépítés Alsólendva s zívében zajlik, gyors ütemben, hogy elkészüljenek a mai napig, amikor a magyar – szlovén együttes kormányülés Alsólendván összeül. Ellátogatnak az ülésezők Szentgotthárdra és Vas megye más szlovénok lakta településeire is. Értékteremtés Nagy szükség van az első magyar – szlovén együttes kormányülésre. Infrastrukturális, gazdasági, szociális, idegenforgalmi, kisebbségvédelmi és egyéb kérdésekben jócskán adódik megvitatni- és megoldanivaló. A kormányülés párhuzamos rendezvényeként jön létre a magyar – szlovén üzle ti tanács. Sajnálatos azonban, hogy az üzleti tanácshoz hasonló, a magyar kultúra általános szlovéniai helyzetére irányuló együttműködési megállapodás aláírása az utolsó pillanatban meghiúsult. A muravidéki magyarok és a rábavidéki szlovénok helyzetét vita tta meg a közelmúltban, az együttes kormányülésre készülve Ljubljanában a magyar – szlovén kormányközi kisebbségi vegyes bizottság is. Ott is foglalkoztak vele: milyen nagy várakozással tekintenek magyarok és szlovénok, kisebbségek és többségek arra, hogy bő két hónap múlva megszűnik a közvetlen ellenőrzés az országhatár mindkét oldalán. Még a rendszerváltozás utáni esztendőkben sem mertünk arra gondolni, hogy az egykor vasfüggönnyel őrzött határok még a mi életünkben így légiesülnek. Más kérdés, hogy a Trian on utáni időszakban, kéthárom generáció után, a határok túl mélyre vésődtek az emberek – és a politikusok! – elméjébe, lelkébe és idegeibe. Így vitathatatlanul fontos politikai "eltűnésük" csupán az első lépésnek tekinthető a természetes régiók szorosabb összefonódásának érdekében. A többi "értékteremtő" teendő a családokon, az oktatáson, a médián múlik. Azon, hogy az ígéretek gyakorlattá válnak, vagy sem. Kinevezés A muravidéki magyarok és szlovénok körében manapság a legnagyobb visszhangot kiváltó ügy a lendvai Kétnyelvű Középiskola igazgatójának kinevezése. A tisztségre két jelölt pályázott, egyikük nem felelt meg a Szlovéniában élő magyar és olasz kisebbségek oktatását szabályozó törvény azon rendelkezésének, amely meghatározza, hogy a kétnyelvű tanint ézmények szakembereinek (és vezetőinek) kizárólag olyan embert szabad kinevezni, aki a magyar nyelv ismerete érdekében felsőfokú nyelvoktatási programot is sikeresen befejezett, és tantárgyát magyarul is tudja tanítani. Ismeri a magyar szakszavakat, mert c sak így alkalmas arra, hogy a kétnyelvű, magyar – szlovén középiskolában tanítson, illetve igazgató legyen. A tanügyi hatóságok az alkalmatlan jelöltet nevezték ki, annak ellenére, hogy jelölését a magyar Nemzeti Közösség Tanácsa nem támogatta. (Arról a köz véleménybe bevetett "csontról" – amellyel a magyar közösséget egyébként jogtalanul vádolják – , hogy az illetőnek kizárólag magyar nemzetiségűnek kell lennie, a magyarság berkeiben szó sem esett.) A muravidéki magyarok képviselőinek többsége a törvénysértés ből származó problémára figyelmeztetett, azonban álláspontját, javaslatát a döntés előtt nem hallgatták meg, mondván, a magyarok rosszul értelmezik a törvényt, hiszen a jelölt eleget tesz minden feltételnek. Ami nem igaz. A kétnyelvű középiskola új igazgat ója nem kétnyelvű: magyarul nem tud. Az elhibázott döntés miatt a muravidéki magyarok politikai és önkormányzati szervezetei, valamint néhány, időközben a Muravidéken megforduló magyarországi politikus (Orbán Viktor, Demszky Gábor) erélyesen felemelte sza vát, amiért aztán bizonyos körök ismételten lenacionalistázták őket – mármint a muravidéki magyar szervezeteket. A muravidéki magyarok – egyebek között az alkotmánybíróságtól is – hiteles törvénymagyarázatot kérnek. Hogy válasz mikor érkezik, nem lehet tud ni, az igazgató kinevezése mindenesetre öt évre szól. Kirívó gond A másik kirívó gond, hogy elvetették a muravidéki magyar intézményeknek a szlovéniai belső regionális tagolódást szabályozó törvények szövegmódosítására tett kísérleteit. A magyar szervezet ek az úgynevezett nemzetiségi különjogok (kultúra, oktatás, tájékoztatás, nyelv- és szimbólumhasználat stb.) regionális szintű érvényesítését akarták elérni. A törvényeket még nem fogadták el ugyan, de a törvényalkotók a kisebbségi
