Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-16
24 Cioroianu úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben politikai indítékok fűződnek ahhoz, hogy a moldáv nyelv szerepeljen a szerződésekben. Így Románia arra kényszerülhet, hogy vissza kell utasí tania a szerződések aláírását. A múlt héten aláírt szerződés olyan jellegű, hogy nem volt szükség hozzá a tagállamok beleegyezésére, de azt feljegyezték, hogy Románia a tárgyalások során végig tartózkodó volt. Végül mégis beleegyezett, mert egyébként a M oldovai Köztársaság kimaradt volna a szerződésből. A miniszter hangsúlyozta: olyan dokumentumot, amely moldáv nyelven van megszövegezve, nem írnak alá, és erre senki kényszerítheti Romániát. Cioroianu szerint a moldáv nyelv puszta fikció, a moldovai Akad émia szerint a köztársaság nyelve a román. Mindennek ellenére, mondja a román sajtó nagy része, Románia elismerte ezt a nyelvet, mivel a múlt heti, általa aláírt szerződés kis betűs részében benne volt a moldáv nyelvre lefordított szöveg is. vissza Fagyos szelek a románmoldovai testvéri viszonyban Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2007. október 16. Csak hab a már hónapok óta sütögetettszépítgetett tortán, hogy a hét végén a moldovai határőrök elutasították több hi vatalos romániai delegáció beléptetését Moldovai Köztársaság területére. A hivatalos személyeket Kisinyov (Chisinau) románbarát főpolgármestere, Dorin Chirtoaca hívta meg a városnapi ünnepségekre. Csak a bukaresti küldöttségnek sikerült bejutnia Moldováb a. Az incidenst Traian Basescu román államfő megengedhetetlennek nevezte, Calin Popescu Tariceanu kormányfő pedig sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Chisinau eltávolodott az európai értékektől. Vladimir Voronin moldovai államfő oroszbarát politikája a zóta vált nyíltan Romániaellenessé, hogy a Constanta melletti amerikai katonai támaszpont megkezdte működését. Azt sem hajlandó senki világosan kimondani, hogy a románmoldovai feszültségek egyik fő oka a Transznisztriában létező orosz katonai bázis, amel ynek jelenléte a constantai támaszponttól mindössze kétszáz kilométernyire Bukarestet nyugtalanítja. A hétfői román sajtó is azt fejtegette, hogy a visszatérített küldöttségek tulajdonképpen csak azt tapasztalták meg a saját bőrükön, amit a moldovai testvé rek már jó ideje: az EU és az Orosz Föderáció érdekzónája között a Prut vonalán húzódó határ szinte átjárhatatlan. A chisinaui parlament a múlt héten első olvasatban törvényt fogadott el, amely szerint a kettős állampolgársággal rendelkező moldovaiak nem t ölthetnek be állami tisztségeket. Bukarest ezt egyértelműen a román állampolgársággal is rendelkező moldovaiak elleni intézkedésnek tartja. De ingerültek a románok amiatt is, hogy a moldovaiak számára az EUvízumok kibocsátását a magyar nagykövetségre bízt ák. Moldovai részről viszont azért orrolnak Romániára, mert Basescu a román állampolgárság "maximálisan megkönnyített" megszerzését helyezte kilátásba a Moldovai Köztársaság állampolgárainak. Mihai Razvan Ungureanu volt román külügyminiszter, Románia kép viselője a Délkeleteurópai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) vezető testületében azt nyilatkozta, nem lehetetlen a két román ország, Moldova és Románia egyesülése. A múlt héten aláírták az EUMoldovai Köztársaság közötti toloncegyezményt. A bukarestie k figyelmét kijátszva, a dokumentumot a felek "az EU hivatalos nyelvein és moldovai nyelven" írták alá. Ám a Pruton túliak ugyanazt a román nyelvet beszélik, mint a romániai románok, esetleg annyi különbséggel mondjuk, mint amekkora a magyarországi és a sz ékelyföldi beszéd között létezik. A "moldovai nyelvet" annak idején a Szovjetunió találta ki. Chisinau ünnepel: íme, az EU is elismerte a "moldovai nyelvet", mégpedig amikor az unió többnyelvűségért felelős biztosa egy román - Leonard Orban. Moldova lass an, de biztosan átcsúszik az orosz érdekszférába, s ez Bukarestnek fáj. A háttérben az amerikaiorosz, illetve EUOroszország stratégiai zónák kiterjesztéséért, ezek határainak rögzítéséért folytatott harc tapintható ki. Ennek a harcnak esnek áldozatává a Pruton inneni és túli román stratégiai érdekek. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna
