Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-15
27 Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a régiók felosztása pont ellenkező hatást váltott ki, mint ami célja lett volna, a gyengébben fejlettebb megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erős megyék m ellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szempontjából ezek nemhogy erősödtek volna, de gyengültek – mondta a szakértő. A társadalmi kohézió tehát nem működött. Csutak rámutatott: a fejlesztési régiók méretei a franciaorszá gi struktúrákéhoz hasonlóak – eltekintve attól, hogy a két ország területnagyságban különbözik. A konferencián ismertetett séma alapján egyébként Európaszerte kisebbek a fejlesztési régiók, mint Romániában vagy akár Franciaországban. A régióhatárok átra jzolásának apropóján Markó Béla RMDSZelnök hangsúlyozta: téves szemlélet, hogy a gazdasági társulásokat nem befolyásolják a közös kulturális és etnikai érdekek – ez egy természetes folyamat, amely a történelem során is érvényesült, akár államalakítások so rán is – érvelt az RMDSZelnök. Markó szerint a jelenlegi felosztással kevés megye elégedett amellett, hogy nyertesei is vannak a régiók ilyenszerű lehatárolásának. Ennek ellenére a politikai partnerek igyekeztek elfektetni a régióátalakítás kérdését. Az új struktúrát az RMDSZ nem elsősorban a Székelyföld külön fejlesztési régió létrehozása miatt ajánlja, hanem mert a jelenlegi felosztás működésképtelennek bizonyult. Ez egy országos kérdés, az átalakítást szakmai érvek támasztják alá – ha n gsúlyozta Mark ó. Nehezen megmagyarázható, hogy a jelenlegi beosztásban egy fejlesztési régióba tartozó, Konstancának mi köze van Brăila megyéhez, vagy akár másik esetben Bihar megyének Máramaroshoz – kérdezett rá a pártvezér. Mik a kilátások? Leszavazzák vagy sem az új régiófelosztást? Markó még utalt arra, kiemelt fontosságú az etnikai ismérv is az új felosztás kialakításakor, hiszen a diktatúra idején tömegek átterelésével igyekeztek felhígítani a többségében magyar lakosságú megyéket. A szemlélet miszerint a régióknak kulturálisan, etnikailag homogéneknek kell lenniük megmaradt, a jelenlegi felosztás pedig a hagyományos régióhatárokat szabdalta összevissza – így Markó. Az az érzésem, hogy a fiatalabb generáció már nem is ismeri azt a kifejezést, hogy homo genizálás. 1989 előtt a kisebbségek asszimilálása nem egy kulisszák mögötti titok volt, hanem deklarált elv. A konferencián részt vevő Borbély László regionális fejlesztési miniszter maga is rámutatott, az RMDSZ 2004es kormányzati szerepvállalásának e gyik feltétele volt a régiók átszervezése, ezt a kormányprogramba is belefoglalták, tehát a téma bevetése nem egy új keletű. Kiemelte: a fejlesztési régiók átszervezésének nem szabad tabutémának lennie – maguk a megyei önkormányzatok is jelezték, hogy a jelenlegi struktúra nem működőképes. A fejlesztési régiók által pályázható összes pénzt fel kell használni 2009ig – hívta fel a figyelmet a miniszter. Markó a konferenciát záró sajtótájékoztatón még elmondta: a fejlesztési régiók átrajzolása kényes téma lesz, de az RMDSZ komolyan veszi az erre kidolgozott koncepciót és megpróbálja kormányzati partnere, valamint a parlamenti pártok körében is érvényesíteni. Október 15től a párt beindítja a lobbifolyamatot, a tervezetet eljuttatja minden politikai párthoz , illetékes kormányzati szervhez és Brüsszelbe is elküldi. Arra viszont számítani kell, hogy az RMDSZ által előterjesztett javaslatot a politikai partnerek gyanakvással fogadják majd, a külön székelyföldi fejlesztési régió létrehozása sok vitát fog szüln i – bocsátotta előre a pártelnök. Így kérdéses, hogy a közeljövőben érvényesíthetőe az RMDSZ elképzelése, hiszen a jelenlegi parlamenti viszonyok között bármilyen jelentősebb társadalomreformot leszavaznak.
