Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-15
18 Nem láttak a csángók még egy fillért sem az ígért 56 millióból MNO 2007.10.14 1 4:31 A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tudott arról, hogy a magyar kormány 56 millió forint támogatást szán a csángó oktatás támogatására 2007ben. A Miniszterelnöki Hivatal által működtetett honlapon is megjelent a támogatás, de az MCSMSZ edd ig még nem kapott hivatalos értesítést róla. Fodorné Dr. Kozma Mária, a keresztszülőmozgalom tagja révén értékes fogorvosi felszereléssel lett gazdagabb a moldvai oktatási program. A doktornő befejezte fogorvosi praxisát, és nem akarta, hogy berendezése a színesfém gyűjtők kezére kerüljön. A több mázsás rakományt kisteherautóval vitték a pestszentlőrinci rendelőből a moldvai Csíkfaluba. A szövetség elnöke, Solomon Adrián szerint a támogatásnak számos jó helye lenne, ahol a csángó gyermekek javára felhas ználhatnánk. Solomon első helyen említette a „cudar állapotban lévő” csíkszeredai kollégium átalakítását, hogy megfeleljen legalább egy átlagnál kicsit gyengébb középeurópai diákszállás követelményeinek. Bővíteni is kellene a diákotthont, mert az oktatá si programnak köszönhetően egyre több csángó gyermek tanul székelyföldi magyar nyelvű középiskolában. Másodsorban a szövetség elnöke szerint a falvakban kellene további Gyermekek házát építeni az ígért pénzből, mert különösen rossz helyzetben tanítanak t anárok Magyarfaluban és Külsőrekecsinben. Az 56 millióból - ha megérkezne - tovább lehetne bővíteni az oktatást, a helyszínek számát: további 2025 olyan csángó falu van, ahol még beszélnek, értenek magyarul a gyerekek, de egyetlen tanító vagy magyartaná r sincs ezekben a falvakban. vissza Szovátán és Gyergyóditrón halad át az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya Erdély.ma [ 2007. október 14., 23:35 ] Forrás: Krónika Az ÉszakErdélyt átszelő autópálya mellett újabb sztrá dák építését tervezi a román kormány a következő években. Borbély László fejlesztési és középítkezési miniszter pénteken Markó Béla RMDSZelnökkel és Tánczos Barnával, a Szállításügyi Minisztérium államtitkárával együtt tett látogatást az épülő erdélyi aut ópálya Kolozs megyei szakaszánál, ahol a miniszter elmondta: a DélErdélyt átszelő és a 4es páneurópai folyosó vonalára tervezett sztráda építését várhatóan 2009 vége felé kezdik meg, addig elkészülnek a szükséges tanulmányok. A miniszter ugyanakkor kieme lt fontosságúnak nevezte a Marosvásárhelyt Iaşisal összekötő, valamivel több mint 300 kilométeres autópálya tervét, ugyanis ez az út a Székelyföld jelentős részén is áthalad majd. „Számunkra óriási jelentőséggel bír, hogy a magyarlakta régiókat is érinti a nyomvonal, ez ugyanis hosszabb távon a székely megyék gazdasági fejlődését is elősegíti” – magyarázta Borbély, hangsúlyozva, hogy a több nyomvonal közül végül a Szováta és Gyergyóditró fele haladót választották. A Székelyföldet is érintő sztrádát a romá n kormány a magánszféra bevonásával építené meg, következésképp használatáért autópályadíjat is kell fizetni majd. Az elképzelések szerint 2013ra fejezik be az építését. Markó Béla nagy hibának nevezte, hogy Romániában hosszú éveken keresztül nem létezett egységes infrastruktúrafejlesztési stratégia. „Abszurdum, hogy ma Erdélyben nemhogy autópálya, de négysávos útszakaszból is mindössze 40 kilométernyi létezik Kolozsvár és Torda között” – fogalmazott. A sztrádaépítés a magyar – román kormányülésen is napire ndre kerül. Tánczos Barna, a Szállításügyi Minisztérium államtitkára szerint ekkor tárgyalják meg, hogy a DélErdélyt átszelő sztráda miként csatlakozik majd a magyarországi úthálózatra. „A sztráda Magyarországra való belépésének pontjánál egyelőre csak gy orsforgalmi utak építését tervezik, nekünk meg kell győzni a magyar kormányt, zárkózzon fel a mi elképzelésünkhöz, hogy a sztráda folytonosan haladjon Budapestig” – fejtette ki Tánczos. Az RMDSZ tisztségviselői egyébként az első politikusok, akik az északerdélyi pálya három kilométernyi, már lekövezett szakaszán végighajtottak. Erre a részre már csak aszfaltréteget kell húzni. A Bechtel szerint a Torda és Gyalu közötti 40 kilométeres szakaszt 2009re már átadhatják a forgalomnak. Jelenleg a Kolozs, illetve a Bihar megyei szakaszon is zajlanak a teraszosítási munkálatok, vízelvezetők, illetve hidak építése. Továbbra is gondot okoznak a kisajátítások: Borbély tájékoztatása szerint a Kolozs megyei szakaszon a területek 85, Bihar megyében pedig 65
