Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-15
13 Mendez De Vigo néppárti képviselő, az Európai Konvent korábbi tagja szerint ez nem jelent azonban gyakorlati változást, mivel a szerződés további részeiben megjelenik a fogalom. A megállapodás után ugyanakkor a francia elnök büntetlenül hajthatott végre egy nagyszabású protekcionista intézkedést, a GDF Suez létrehozását. Az orosz medve által fenyegetett Lengyelország lobbizásának hatására egy energiaszolidaritási klauzulát csatoltak a reformszerződéshez, melyik leszögezi, hogy az energiaellátás te rén és más területeken fellépő súlyos nehézségek esetén a tagállamok a szolidaritás szellemében járnak el. Éles viták zajlottak az európai állampolgárság fogalmáról, illetve a szerződésben elfoglalt helyéről. Az eredeti szövegtervezet csupán árnyaltan em lítette az állampolgárságot, s megfosztotta az alkotmányos szerződésben elfoglalt fontos és központi helyétől. Elmar Brok EPképviselőnek és társainak köszönhetően sikerült azonban a demokratikus elvekről szóló rendelkezések közé becsempészni az állampolgá rság fogalmát is. Az elmúlt hónapok tárgyalásainak egyik legnagyobb nyertese NagyBritannia. Tony Blair miniszterelnökségének utolsó napjaiban, majd Gordon Brown hivatalának első időszakában óriási sikereket ért el a tárgyalásokon. A szigetország kimar adási lehetőséget (optout) kapott a kötelező erejűvé váló alapjogi chartából, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés jogalkotási folyamataiból, és jogot nyert, hogy a schengeni együttműködés mélyítésének egyes részeiben nem kell részt vennie. Ez utó bbi engedményért, amelyet Írországgal együtt élveznek a britek, súlyos árat fizettek. A távolmaradáshoz joguk van, de ha ez a lépés lehetetlenné teszi az adott intézkedés alkalmazását az unió többi tagállamában, akkor minősített többséggel felkérhetik a ké t országot, hogy lépjen ki az együttműködésből. Ki mit mond? A lapunknak nyilatkozó néppárti magyar EPképviselő, Schöpflin György szerint egyre inkább körvonalazódni látszik, hogy a brit kormány, amelynek a pozíciója valamelyest gyengült az elmúlt nap okban, nagyon nehezen fog tudni ellenállni a referendumot követelő nyomásnak, és ez súlyos következményeket von maga után. Egyértelmű ugyanis, hogy a brit közvélemény az EU ellen fog szavazni, ez pedig felidézi a magEurópa létrejöttének veszélyét – amelyb ől azonban Schöpflin György szerint Magyarország elkerülhetetlenül kimarad. A tagállamokon belül három tábort különíthetünk el a reformszerződésről alkotott álláspontok alapján. Lengyelország több vitás kérés miatt nem tartja elfogadhatónak, minden igény t kielégítőnek az elkészült tervezetet. A következő tábor a nemet mondók tábora: Csehország, Franciaország, Hollandia és NagyBritannia. A korábban számos kifogással élő Csehország már pozitív hozzáállást tanúsít. Ez a kéréseik teljesítésén túl az új kormá nyban részt vevő zöldek alkotmánypártiságának és annak a ténynek köszönhető, hogy 2009 első felében, a ratifikáció tervezett befejezésének idején a csehek fogják betölteni a nem kis felelősséggel terhelt soros elnöki tisztséget. A franciák és a britek ígér etet tettek, hogy parlamenti szavazás által ratifikálják a dokumentumot, s a holland kormány is hasonlóan nyilatkozott az elmúlt hetekben. A legnagyobb csoportot a reformszerződés mellett kiálló 22 ország, köztük Magyarország alkotja. Az alapvető magyar célkitűzés az volt, hogy az eredeti alapszerződést minél nagyobb arányban ültessék át az új szövegbe is. Eredetileg prioritásként kezelték a közös értékek és célok megerősítését és a hatékonyabban működő intézményrendszer kialakítását. Mindezeket azonban f elülírta a magyar külpolitikára jellemző kompromisszumkereső magatartás. Így kerülhetett sor arra, hogy mind a szimbólumok és a szabad, torzulásoktól mentes verseny fogalmának kimaradását, mind pedig a kettős többségi szavazási rendszer elhalasztását elfog adhatónak tartotta a magyar kormány, annak ellenére, hogy ezek a kezdeti célkitűzésekkel nem estek egybe. Ami még hátravan Lech Kaczynski lengyel államfő hétfőn Párizsban találkozott Nicolas Sarkozy francia elnökkel. Az egyeztetés utáni sajtótájékoztat ón a lengyel elnök azt mondta, hogy 9598 százalékos esélyt lát arra, hogy Lisszabonban megszülethet a megállapodás. A tárgyalások következő állomása pénteken Berlin volt. A tervek szerint a lengyel – német elnöki találkozó után ma a tagállamok külügyminiszt erei Luxembourgban üléseznek, hogy előkészítsék az október 18 – 19i lisszaboni csúcsértekezletet, amelynek napirendjéről egyelőre nem lehet biztosat tudni. Az
