Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-15
8 Eredménytelen volt a vasárnapi megbeszélés Koszovóról Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2007. október 14., vasárnap (MTI) - Eredménytelen volt a Koszovóról folytatott vasárnapi brüsszeli megbeszélés: a kiadot t közlemény szerint csak abban állapodtak meg, hogy e hónap 22én újra leülnek tárgyalni, ezúttal Bécsben. Szerbia és a koszovói albánok a nem zetközi közösséget képviselő trojka - az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország - minden diplomáciai erőfeszítése ellenére sem tudtak megállapodni Koszovó jövőjéről, a most elvben Szerbiához tartozó, albán többségű tartomány jogállásáról. A megbeszélésen Szerbiát Vuk Jeremic külügyminiszter és Slobodan Samardzic Koszovóügyi miniszter, a koszovói albánokat Fatmir Sejdiu elnök és Agim Ceku kormányfő képviselte. A trojka képviseletében az EU nevében eljáró Wolfgang Ischinger, az amerikai Frank Wisner nagykövet és Alekszandr BocanHarcsenko orosz diplomata ezúttal közvetlen megbeszélésre is rá tudta venni a feleket, de a több órán át tartó ülésen - derül ki a közleményből - nem történt több, mint hogy a szerbek "tovább részletezték" a Koszovónak nyújtandó autonómia elképzeléseiket, az albánok pedig részletesen kifejtették, milyen barátsági és együttműködési szerződést látnak lehetségesnek Szerbiával, hangsúlyozottan két független állam közötti megállapodás formájában, a kisebbségi jogok teljes kör ű tiszteletben tartása mellett. Ezután a trojka diplomatái különkülön is tárgyaltak a két féllel, de többre nem jutottak, mint hogy azok megerősítették korábbi kötelezettségvállalásukat: tartózkodnak minden olyan provokatív cselekménytől és nyilatkoza ttól, amely veszélyeztetné a további tárgyalásokat, illetve a térség stabilitását. A trojka hangot adott a nemzetközi közösség azon reményének, hogy a november 27re tervezett koszovói választások valamennyi közösség - vagyis az albánok és a szerbek - teljes körű részvétele mellett, nyugodt légkörben, rendben zajlanak majd le. A 2 millió lakosú, 90 százalékban albánok lakta Koszovó elvben ma is Szerbia része, 1999 óta azonban az ENSZ és a NATO ellenőrzése alatt áll, miután a NATO légi csapásai vége t vetettek az albán szeparatista erők ellen indított szerb katonai hadjáratnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Szerbia mögött álló Oroszország megakadályozta, hogy elfogadják a Koszovó "nemzetközileg felügyelt önállóságára" irányuló, Martti Ahtisaari ENSZmegbízott által kidolgozott ENSZtervet. A következő megbeszélést e hónap 22én Bécsben tartják, majd a trojka megfogalmazása szerint "intenzív ütemezésben heteken át közvetlen találkozók" következnek. Sürget ugyanis az idő, december 10én jelentést kell tenni Ban Ki Mun ENSZfőtitkárnak, mire jutott egymással a Koszovót Szerbia részeként megőrizni akaró Belgrád és a függetlenségre törekvő Pristina. Ha addig nincs megállapodás, a koszovói albánok esetleg egyoldalúan kikiálthatják függetlenségüket, és egy ilyen fejlemény teljesen átírná a balkáni helyzetet. Egyes EUországok, így például Németország illetékesei - különböző sajtójelentések szerint - már azt mérlegelik, mi legyen egy ilyen esetleges új helyzetben a Koszovóba vezényelt nemzetközi erők jövője. Abban egyetértés van, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltása nem szüntetné meg a nemzetközi erőkről szóló határozatok jogalapját. Néhányan megpendítenek olyan nézetet is, hogy a független Koszovó esetleg "kérhetné" a nemzetközi erők ottmaradását . vissza Székelyföldből régiót szervezne Markó Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2007. október 15. Átszervezné a romániai fejlesztési régiókat Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az RMDSZ szombati marosvásárhelyi kon ferenciáján bemutatott elképzelés szerint az átrajzolás után 15 kisebb, működőképesebb, gazdasági, kulturális és történelmi szempontból összetartozó régiót alakítanának ki, amelyekben egyenként 800 ezer és hárommillió lakos éljen. Markó Béla nem titkolta, hogy a szervezet választási kampányajánlatának részét képező koncepció szerint a Székelyföld területe önálló régiót képezne, és a mai Maros, Hargita és Kovászna megyéből állna. Az RMDSZ elnöke szerint ezt nem csupán a hagyományok, a sajátos önazonosság és a gazdasági és kulturális tényezők, hanem a földrajzi sajátosságok is megkívánják. Amikor a jelenlegi nyolc romániai fejlesztési régiót 1998ban kialakították, egész sor sajátosságot nem vettek figyelembe - mutatott rá Borbély László regionális fejleszté si, településrendezési és lakásépítési miniszter. Így a mai régiók túlságosan nagyok, s olyan megyéket kapcsolnak össze, amelyeknek semmilyen közös érdekük vagy
