Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-13
22 Bogdan Sgârcitu, a Bechtel szóvivője is megerősítette, h ogy a vállalat jó ütemben halad az építkezéssel. Korábban a vállalat komoly késéssel kezdhette el munkáját a szerződés körüli bonyodalmak miatt. Most azonban nemhogy csak behozták a lemaradást, hanem a munkatervhez képest 20 százalékkal többet dolgoztak. vissza Van esély a kárpótlásra - Az 1945 – 1948 között elkobzott földeket vissza lehet szerezni a dekrétumok megnyitása nélkül is Új Szó 2007. október 13. Szerző: Lajos P. János Simon Zsolt, a második Dzurindakormány MKPs f öldművelési minisztere úgy véli, nem kell megnyitni a Benešdekrétumokat ahhoz, hogy az itteni magyarok visszakaphassák az 1945 – 1948 között elkobzott vagyonukat. Az 1945 és 1948 között elkobzott vagyon egy részét anélkül is visszakapták a károsultak, hogy a Benešdekrétumokat megnyitották, módosították volna. 1989 után, amikor magyar képviselőket kooptáltak a szlovák és a szövetségi parlamentbe, valamint a kormányba is bekerültek a magyar párt képviselői, elfogadták a 229/1991es törvényt, mely a földrefor mról szólt, és lehetővé tette a restitúciót. Ennek köszönhetően Szlovákiában több mint 46 ezer döntés született. Ezek több mint 371 ezer embert érintettek. A szlovákiai magyarok földvisszaigénylését az tette lehetővé, hogy 1948ban visszakapták állampolgár ságukat. A kitelepített németek, mivel az állampolgárságukat nem kapták vissza, nem élhettek az 1991es földtörvény nyújtotta lehetőséggel. Igaz, hogy a magyarok között is vannak olyanok, akikre a 229es törvény nem vonatkozott. - Tehát ez a jogszabály l ehetővé tette az 1945 és 1948 között, a Benešdekrétumok, és a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) akkori rendeletei alapján elkobzott földvagyon visszaigénylését is? - A földtulajdonnal kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács egyes de krétumai megelőzték Beneš elnök dekrétumait. A szlovákiai magyaroktól sok esetben az SZNT 104/1945ös rendelete alapján kobozták el a földeket, mely két hónappal korábban született, mint a 108/1945ös Benešdekrétumok. A 104es azokra a gazdákra vonatkozot t, akik kevesebb, mint 50 hektár földön gazdálkodtak, a magyar gazdák túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozott. - Sok esetben azonban a 229es törvény alapján a földhivatalok nem akarták visszaadni a magyaroktól elkobzott földeket. - Ez igaz, de a Legfelsőbb Bíróság 1998ban született egyeztető álláspontja, mely a 229es törvényre vonatkozik, éppen ezt orvosolta. Kimondta ugyanis, hogy a törvény bizonyos meghatározott esetekben az 1945 – 1948 közti időszakra is vonatkozik. - Ekkor azonban a 229es törvényre hivatkozva már nem lehetett földet visszaigényelni. - Igen, ez így van, a jogszabály ugyanis csak 1992. december 31ig tette lehetővé az igénylés benyújtását. A Magyar Koalíció Pártja azonban 2002ben újra a kormány tagja lett, és 2003ban új ká rpótlási törvény született, az 503/2003as, mely az eredeti, 1991es megoldást alkalmazva újra lehetővé tette, hogy az érintettek kártérítési irényt jelentsenek be 2004. január 1. és 2004. december 31e között. Ebben az időszakban több mint 48 ezer kérvény érkezett a földhivatalokhoz. A Legfelsőbb Bizottság döntése alapján a hivatal már 1948 előtti ügyekkel is foglalkozott, és azok is kártérítési irénnyel élhettek, akiket a hivatal korábban elutasított. Ezeknek a kérvényeknek legalább 50 százalékát magyarok nyújtották be. - A református egyháztól elkobzott földvagyonra azonban ez a törvény sem vonatkozott. - Nem, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a parlament által 2005ben elfogadott, az egyházi vagyon restitúciójáról szóló 161/2005ös törvénybe bel ekerült egy melléklet, mely rendelkezik a református egyháztól elkobzott vagyon átadásáról. Azért átadás szerepel a törvényben, mert a „visszaadás” szó elfogadhatatlan volt a szlovák fél számára. Ezzel 7 templom és egy temető került vissza Gömörben az egyh áz tulajdonába. Azért csak Gömörben, mert tudomásom szerint csak itt érvényesítették az egyházakkal szemben a Benešdekrétumokat és a SZNT határozatait. Ezt a vagyont is az 1945 – 48as időszakban kobozta el a szlovák állam, és tételesen, a törvény melléklet ében felsorolva kapta vissza a református egyház. Vannak azonban továbbra is olyan károsultak, akik nem kapták vissza a háború utáni időszakban elkobzott vagyonukat.
