Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-12
35 Székelyföldet magába foglaló fejlesztési régió, de számolni kell mind a belpolitikai, m ind pedig az EU ellenállásával. Külön feltétel, hogy a lehatárolás nyomán keletkező új régiók nagyobb változtatás nélkül válhassanak egyben közigazgatási egységekké, illetve a lakosságot tekintve „homogénebbé kell tenniük a regionális szerkezetet”. ► Koh ézió A jelenlegi régiós felosztás egyáltalán nem tartja tiszteletben a hagyományos, tájegységekkel is azonosítható, térségi hasonlóságokat és ellentéteket. A régiókat alkotó megyék gazdasági, környezeti, méretbeli és nem utolsó sorban kulturális különböző sége annyira heterogén régiókat eredményezett, hogy lehetetlen a területi és tematikus koncentráció elvét követő, összefüggő, következetes fejlesztési elképzeléseket kidolgozni. A támogatások régiók szerinti eloszlása A megyék között a környezetvédelem területén észlelhető szakadéknyi különbségek még a gazdasági különbségeknél is nagyobbak, és nagy súllyal befolyásolják a fejlődésbeli különbs égeket. Például a szubkárpáti övezetben fekvő Vrancea egy régióba került a tengerparti Konstancával; a szintén szubkárpáti övezetben fekvő, de fejlett Prahova a Dunaparti, elmaradt Teleormannal; a szegény Hunyad megye a fejlett Bánsággal. Az eddig lezárt programok és a GDP számsorok összevetéséből nem az derül ki, hogy a jelenlegi regionális felosztás és a rá alapozó támogatási rendszer a kívánt eredményeket elérte volna. Ellenkezőleg, a szétfejlődés jelei mutatkoznak. Ráadásul az eddigi regionális fejles ztés nemcsak az elmaradott térségek helyzetén nem javított számottevően, de fejlődési gócok kialakulásának sem kedvezett. Éppen ezért az RMDSZ által javasolt pontozási rendszer – amelynek alapján a régióhatárokat újrarajzolnák – a már említett történelmi, kulturális stb. körülmények mellett javasolja a gazdasági ismérvek, vagyis a kohéziós arányok figyelembe vételét. Elemi feltétel, hogy a régiók kohéziós mutatói a jelenleginél jobbak legyenek, vagyis az azonos egységbe sorolt megyék között minél kisebb le gyen a fejlettségbeli eltérés (lásd grafikonunkat). Markó Béla elnök a téma kapcsán a napokban, Brüsszelben hangsúlyozta is, hogy a szövetség javaslata nem „etnikai célokat” szolgál, hanem a romániai regionális fejlesztés egészének javítását.