Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-12
23 Csehország és Lengyelország ese tében korántsem ilyen harmonikus a helyzet, a lengyel politikai elit túlnyomó része „reakciósrevizionista nemzetellenségként” kezeli Steinbachot, illetve az idén 50 éves fennállását ünneplő BdVt. – Egy népnek nemcsak saját kell tudnia meggyászolni, hane m más népek halottait is. Mi, németek tudatában vagyunk annak, hogy a nácik milyen szörnyűségeket követtek el a II. világháború során. Viszont a kitelepítések és az elűzetések is emberiség elleni bűnök voltak, ezekről pedig beszélni kell. Ha egy kormány m egpróbálja a kibeszéletlen ügyeket a szőnyeg alá söpörni, biztos, hogy a téma még nagyobb erővel fog a felszínre törni – mondta a CDUfrakcióban az emberi jogokért is felelős képviselőnő, utalva arra, hogy például a török kormány súlyos hibát követ el az ö rmény népirtás tagadásával. Lengyelországgal kapcsolatban Steinbach többször elmondta: a jószomszédi kapcsolatok híve, a megbékélés elsősorban politikai akarat kérdése. A múlttal való szembenézéshez fontos lenne, ha lengyel részről legalább sajnálkozásnak adnának hangot a kitelepítések kapcsán – erre azonban az ottani, érzelmek által felkorbácsolt politikaiválasztási hangulatban nem sok esély mutatkozik. Steinbach kerekperec elhatárolódott a Porosz Vagyonügynökség nevű szervezet Lengyelországgal szemben i anyagi kárpótlási követeléseitől, a BdV elnöki tisztét 1998 óta betöltő Steinbach szerint a kárpótlási ügyeket a német és a lengyel kormánynak közösen kellene rendeznie úgy, hogy a lehető legkisebbre csökkentik az esetleges perek sikerességének esélyeit. A NémetIzraeli Társaságban több mint két évtizedes tagsággal bíró konzervatív politikusnő végül elmondta, hogy német állami projektként hamarosan Berlinben létrejöhet a kitelepítésekelűzetések áldozatainak szentelt múzeum és emlékközpont. A lengyel rés zről szintén többször kifogásolt létesítménnyel kapcsolatban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a németek más kitelepítettelűzött népek mellé álljanak. vissza Berlini tudósítónktól Koszovó: Belgrád nem avatkozna be Nép szabadság • Szászi Júlia • 2007. október 12. Közvetlenül nem avatkozna be a szerb hadsereg, ha Koszovó decemberben kikiáltaná a függetlenségét, de a szerb intézmények ott maradnának, az ott élő szerbek pedig továbbra is Belgrád fennhatósága alá tartozná nak - jelentette ki a Die Presse című bécsi lapnak adott nyilatkozatában Ljubisa Szamardzsics koszovói ügyekben illetékes szerb miniszter. Így - tette hozzá - számos területen, például az egészségügyben, az infrastruktúrában, az oktatásban párhuzamos rend szerek működnének. Egyértelmű azonban, hogy ha Koszovó kikiáltaná a függetlenségét, az Szerbia számára nyílt fenyegetés lenne. Belgrád ennek ellenére nem helyez kilátásba intervenciót, a cél Koszovó demilitarizálása. A miniszter szerint nem jók az esélyek a megegyezésre december 10ig, mert - mint mondta - itt átfogó egyezmény megkötésére lenne szükség, amihez hosszadalmas és mélyreható tárgyalások szükségesek. Ljubisa Szamardzsics felrója, hogy magáról Koszovó státusáról eddig gyakorlatilag nem volt lehető ség tárgyalni. A kontaktcsoport nyugati tagjainak azt veti a szemére, hogy tolerálták, sőt támogatták a koszovói albánok álláspontját, s ezzel szinte pártolták elszakadási törekvésüket. Az Egyesült Államok viszont nem ösztönzi őket a tárgyalásra. Félő - v éli , hogy látszattárgyalások következnek. Olyanok, amilyennek a szerb fél az Ahtisaari által vezetett tárgyalásokat tartja. A legutóbbi New Yorki albán javaslatokat - vagyis hogy majdan a két független állam kössön barátsági szerződést - Szamardzsics má r csak formális okok miatt sem tartja elfogadhatónak: Szerbia nem foglalkozik semmiféle, a státust követő spekulációkkal. Belgrád számára nem elfogadható Koszovó - sem Szerbia - kettéosztása. A Balkán etnikai problémái megoldására a végtelenségig lehetne f olytatni ezeket a kettéosztásokat. Lehet erről vitatkozni, ez nem tiltható meg, de Szerbia álláspontja egyértelmű. vissza
