Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-12
17 Összegyűltek a támogató aláírások egy új romániai magyar párt bejegyzéséhez Bukarest/Székelyudvarhely, 2007. október 11., csütörtök (MTI) - Összegyűjtötte a pártként való bejegyzéshez szükséges támogató aláírásokat a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) - jelentette be csütörtökön Székelyudvarhelyen Szász Jenő, a szervezet elnöke. A közel 27 ezer aláírás hitelességét a nyáron szúrópróbaszerűen ellenőrizték, s a Magyar Polgári Párt (MPP) alapszabályzattervezetének kidolgozása után - várhatóan október v égén vagy november elején - kérvényezik a bíróságon az MPP megalakulását. Az MPSZnek Románia 18 megyéjében és Bukarestben kellett aláírásokat gyűjtenie. Szász hangsúlyozta: az aláírók nem csupán támogatók, hanem egyben a bejegyzés előtt álló párt tag jai. A legtöbb aláírás (több mint hatezer) Kovászna megyében gyűlt össze, Székelyföld másik két megyéjében - Hargita és Maros - 33 ezren támogatják a párt életre hívását. Az MPSZnek nem csak erdélyi megyékben kellett támogatókat keresnie, hanem Kelet- és DélRomániában is. Ennek kapcsán Szász elmondta, hogy nagyon nehéz volt olyan megyékben aláírást gyűjteni, ahol kevés magyar él. Ezért előfordult az is, hogy nem csak magyarok szorgalmazzák a párt megalapítását, hanem románok is, akik a d emokrácia hívei, és támogatják a politikai pluralizmust. Az MPP legfőbb célkitűzése Székelyföld területi autonómiájának a kivívása. Megalakulása esetén az MPP a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) versengene a romániai magyarok szavazataiér t. vissza Ambrus Attila: a romániai magyar sajtó a piacról él Szeged, 2007. október 11., csütörtök (MTI) - A romániai magyar sajtó a piacról él, a magyar és a román államtól kapott támogatás csupán a lapok költségvetés ének 1,52 százalékát jelentik - közölte Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MURE) elnöke csütörtökön Szegeden. A romániai magyar sajtó, a mintegy négyszáz kiadvány az 1,3 milliós magyarságot szolgálja ki - mondta a Brassói Lapok főszerkesztőtulajdonosa a szegedi egyetemen tartott előadásán. Romániában államilag finanszírozott magyarnyelvű területi televízió- és rádióstúdiók működnek, minden nagyobb magyar lakta településen van magyar kereskedelmi rádió, s több helyen kereske delmi televízió is - tudatta a szakember. Ambrus Attila elmondta, a nyomtatott sajtóban a legnagyobb hatása a megyei napilapoknak van, ezek összes példányszáma mintegy 150 ezer, s az újságokat naponta 600700 ezren olvassák. A két országos magyar napil ap, a Krónika és az Új Magyar Szó példányszáma mintegy 20 százaléka a megyei lapokénak. Ez a románnyelvű lapokhoz mérten is jelentősnek számít, hiszen a legnagyobb romániai lapból naponta 80 ezret nyomnak. A romániai magyar lapok az újságírók tulajdoná ban vannak, ez kétségtelenül furcsa állapot, de még mindig jobb, minta a románnyelvű média esetében, melyet a politikusok irányítanak - fogalmazott a főszerkesztő. Az újságokat nyereségessé is lehet tenni, igaz azon az áron, hogy a bérek alacsonyabbak, mint az anyaországban vagy a románnyelvű médiában - tette hozzá a MURE elnöke. vissza A Régiók európai uniós Bizottsága ösztönzi az EU és Ukrajna helyi önkormányzatai közötti együttműködést Brüsszel, 2007. október 11., csütörtök (MTI) - Az európai uniós intézményrendszerhez tartozó konzultatív szerv, a Régiók Bizottsága ösztönzi az EU és Ukrajna helyi önkormányzatai közötti együttműködést abban a dokumentumban, amelyet SértőRadics István, Uszka polgármestere készített, és a bizottság plenáris ülésén csütörtökön fogadták el. Az MTI brüsszeli irodájához eljuttatott közlemény idézi a magyar polgármestert, aki szerint "kölcsönös haszon rejlik abban, ha kapcsolatainkat megerősítjük". SértőRadics emlékeztetett arra, hog y az ukrán határ mellett egy olyan magyar településnek volt a polgármestere, amelynek "kishatárforgalmi problémákkal kellett szembenéznie". A jelentés ezért az Ukrajna és a határos tagállamok közötti kétoldalú megállapodások gyors megkötését sürgeti. Az előadó szerint az EU és Ukrajna helyi és regionális önkormányzatai közötti, határokon átívelő és regionális együttműködés növelése ösztönzőleg hatna az EUban manapság kulcsszóként, fő törekvésként emlegetett jó kormányzásra regionális és helyi szin ten, valamint elősegítené Ukrajna társadalmi és gazdasági fejlődését. SértőRadics István amellett is érvel, hogy növeljék az EU szomszédsági és partnerségi politikáján keresztül Ukrajnának juttatott anyagi támogatásokat. Azt is kéri, hogy a rendelkez ésre álló keret 10 százalékát több országot érintő együttműködési programok támogatására szánják. vissza