Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-02
10 Lisszabon, Bécs 2007. október 1., hétfő (MTI/dpa/APA) - Az Európai Unió a tervezettnél két héttel korábban meg akarja szüntetni az ellenőrzést a schengeni zóna régi és új tagállamainak határain - közölte Rui Pereira, a soros EUelnök Portugália belügyminisztere hétfőn. Az EU bel- és igazságügyminiszteri tanácsának nevében Pereira kijelentette: bízik abban, hogy az övezet kilenc új tagállama már karácsony előtt csatlakozhat a rendszerhez. "Minden felülvizsgálat azt bizonyítja, hogy még az év vége előtt meg tudjuk szüntetni a határokat. Ennek tehát karácsony hetében meg kell történnie" - mondta Pereira miniszterek hétfőn Lisszabonban tartott informális találkozója után. A miniszterek korábban 2008. január 1jét jelölték ki a szárazföldi és a tengeri határok megnyitásának céldátumául. A légi utazásokat illetően a már kibő vített schengeni zónán belül tavasszal, az új menetrend életbe lépésekor kell megszűnnie az ellenőrzésnek. Franco Frattini, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó alelnöke megerősítette, hogy a schengeni zónához csatlakozó kil enc új ország - a balti köztársaságok, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Málta - minden vizsgálat tanúsága szerint jól végzi az ellenőrzéseket az új schengeni határokon. "Mindeddig pozitívak voltak az eredmények" - mondta Fra ttini, aki szerint ezért lehetséges a korábbi csatlakozás, egyfajta "karácsonyi ajándékként". A határoktól mentes schengeni övezetnek jelenleg az unió 13 tagállama, valamint Norvégia és Izland a tagja. "Baljós karácsonyi ajándéknak" minősítette a schengeni övezet kibővítését az osztrák ellenzék egyik pártja. HeinzChristian Strache, a szabadságpárt (FPÖ) elnöke szerint a határellenőrzés megszüntetése elhamarkodott lépés, mert a schengeni rendszer még a régi EUtagállamok között sem működik. A jobb oldali politikus főleg attól tart, hogy a cseh, szlovák, magyar és szlovén határon eddig működő ellenőrzés megszűnése nyomán illegális munkavállalók tömege fogja elárasztani Ausztriát. Az EUminiszterek szigorúbb eljárást terveznek a terroristák ellen. A terrorizmus elleni küzdelemben be kell vetni az új technológiákat - mondta a portugál belügyminiszter, miután a lisszaboni tanácskozás résztvevői kicserélték nézeteiket az adatbankok felhasználásáról és azok összekapcsolásának lehetőségeiről. Az európai polgárok szabadságának megvédéséhez integrált határőrizeti rendszerre van szükség. "Az illegális bevándorlás, az emberkereskedelem, sőt a terrorizmus ellen is így lehet harcolni - mondta Pereira. Vitatott kérdés maradt a tanácskozáson, hogy a terroris ta propagandát terjesztő és a pokolgépkészítés fortélyait bemutató internetes oldalakkal mit lehetne tenni. Frattini és több EUtag támogatja, hogy az ilyen honlapokat tiltsák be, és tegyék büntethetővé az internettel való visszaélést. Más országok viszont , köztük Luxemburg, a szólásszabadság elleni támadásként értékelnek egy ilyen lépést. vissza Kiestek a szocialisták: az ukrán kormánypártok már nem érhetnek el parlamenti többséget Kijev, 2007. október 1., hétfő (MTI) - Hétfő éjjel végképp szertefoszlott az ukrán kormánypártok esélye, hogy többséghez jussanak a legfelsőbb tanácsban, miután szinte bizonyosan nem jut már be az újonnan megválasztott parlamentbe a szocialista párt, amely tagja volt az eddigi kormánykoalíción ak. Ugyanakkor egyértelművé vált, hogy a "narancsszínű forradalom" - eddig ellenzéki szerepből politizáló - utódpártjai, azaz Julija Timosenko Tömbje (BJuT) és az elnököt támogató Mi UkrajnánkNépi Önvédelem (NUNSZ) tömörülés jelentős törvényhozási t öbbségre tehet szert Volodimir Litvin egykori parlamenti elnök blokkjával (BL) szövetkezve, míg nélküle igen csekély többséggel alakíthatna csak koalíciós kormányt. Ezzel végképp eldőlni látszik a kérdés, hogy kinek van reális esélye a következő ukrán kormány megalakítására. Bár ukrán politológusok szerint Litvin Blokkját eredetileg a "régiósok" hozták létre a szocialisták szavazóinak részleges "elszívására", ebben a helyzetben már a Viktor Janukovics eddigi kormányfő vezette Régiók Pártja hiába ígé rne bármit is Litvin Blokkjának, együtt sem lenne elegendő mandátumuk a törvényhozási többség megszerzéséhez. Ha viszont az ellenkező oldalhoz, a "narancsszínű forradalom" utódpártjaihoz csatlakozik a volt házelnök blokkja, egyértelmű, akár 52 mandátum os különbség is lehet a két szembenálló tömb törvényhozási ereje között a 450 tagú legfelsőbb tanácsban. Litvinék ellenzékbe vonulásával ez a többség csupán 12 fős lenne a jelen állás szerint - ezt támasztják alá az Ukrainszkaja Pravda internetes hír- és e lemző oldal mandátumszámításai. Az országos választási bizottságnál éjjel fél 12 után (középeurópai idő szerint fél 11 után) elérhető adatsor szerint a szavazatok 92,87 százalékos összeszámláltsága mellett jelenleg 33,94 százaléka van a PRnek; 30,98 a BJuTnak; 14,36 az NUNSZnek; 5,35 a kommunistáknak; 3,98 az BLnek, s a szocialisták szavazataránya már csak 2,97 százalék, ami nem elegendő a bejutáshoz.
