Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-10
17 és ne a múltba tekintés. Van egy olyan mondás, mely szerint ha úgy megyünk előre, hogy hátra nézünk, akkor könnyen elbukunk egy kőben vagy valami másban. Tehát az a lényeg, hogy nem feledve a történelmi kérdéseket é s nem feladva elveinket a jövőbemutatóan lépjünk előre határokat bontva, s ne arról vitatkozzunk, hogy a határok megváltoztathatatlanok. Nincs értelme olyan kérdésekről vitatkozni, ami nincs napirenden” – nyilatkozta a felvidek.manak Heizer Antal nagyköv et. vissza Csáky Pál: Hunčík Péter téved az 1992es bocsánatkérés lehetőségét illetően Felvidék.ma 20071009 11:23 Belpolitika, közélet illusztráció, forrás: internetCsáky Pál MKPelnök tegnap a Magyar Televízió Napk elte című műsorában tévedésnek minősítette Hunčík Péternek azt a visszaemlékezését, mely szerint 1992ben esély volt arra, hogy az akkori Csehszlovákia elnöke, Václav Havel bocsánatot kérjen a magyaroktól, és ez azért nem valósult meg, mert nem volt egység a szlovákiai magyar pártok között. Műsorvezető: Hunčík Péter, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa egy rádióinterjúban (infoRádió) ezt mondta: Szlovák és cseh jogászcsoport 1992ben elemezte a beneši döntéseket, illetve dekrétumokat. Kimon dta, hogy azok már annak idején is ellentétben álltak a csehszlovák jogrenddel és a nemzetközi jogrenddel, ezért Václav Havelnek, az akkori csehszlovák elnöknek bocsánatot kell kérjnie az akkor kitelepített csahszlovákiai magyaroktól. Huncík szerint Havel elnök erre hajlandó is volt, a magyar pártoknak kellett volna dönteniük, hogy mit értenek jóvátétel alatt. Az akk ori négy magyar párt képviselői megegyeztek a bocsánatkérésben, szimbolikus kártérítésben a tűlélőknek, és a szlovákiai magyar kultúra támogatására egy alap létrehozásában - azzal, hogy egyszer és mindenkorar lezárják a beneši dekrétumok kérdését. Szóval V áclav Havel 1992ben erre kész volt, Göncz Árpáddal volt egy tervezett találkozó 1992 májusában, és ezen akarta kimondani a bocsánatkérést és lezárni az ügyet. De az utolsó pillanatban az Együttélés politikai mozgalom vezetése nevében Duray Miklós azt mond ta, hogy mi ebből nem kérünk, bennünket nem a csehek telepítettek ki, hanem a szlovákok, ezért tőlünk ne egy cseh elnök kérjen bocsánatot. Havel azután, hogy nem volt egyetértés a magyarok között, le is vette ezt a napirendről. Ennyi Hunčík Péter visszaeml ékezése. Mondja Csáky úr, a történelmi sérelmi politika kezelhető nemzeti színekben? Csáky Pál: Nem nemzeti színekről, hanem emberi jogi kérdésről van szó. És az igazságosság kérdéséről is. Az ön által idézett szöveg is azt mondja, hogy ez egy lezáratlan kérdés, amelytet valamilyen módon rendezni kellene. Én ezzel egyet is értek. Huncík Péter azonban téved. 1990 óta vagyok a szlovák parlament tagja, és részt vettem az összes tárgyaláson 1992ben. 1992 márciusában Havel elnököt majdnem fizikailag inzultáltá k Pozsonyban. Havel elnöknek 1992 májusábanjúniusában nem volt politikai esélye és ereje arra, hogy ezt a lépést megtegye. Nem kell ezt most a szlovákiai magyar politikusok vagy éppen valamelyik szlovákiai magyar politikus nyakába varrni. vissza Markó: képviselet nélkül maradhatnak az erdélyiek az EPben Duna TV 2007.10.09. kedd 18:59 Markó Béla nem ért egyet azzal, hogy a Fidesz elnöke Tőkés Lászlót támogatja a novemberi, romániai európai parlamenti választáson. Az RMD SZ elnöke attól tart, hogy emiatt Romániából egyetlen magyar képviselő sem jut be a brüsszeli intézménybe. Elhibázottnak tartja Markó Béla, hogy megosztottság van az európai parlamenti választások kapcsán a romániai magyar politikai életben. Az RMDSZ el nöke egy mai budapesti sajtótájékoztatón úgy vélekedett: az erdélyi magyarok 6,2 százalékának támogatására lehet számítani, vagyis egy független jelölt nem érheti el a parlamenti küszöböt. „Arra is gondolunk, hogy képviselet nélkül a román parlamentben, a román kormányban vagy más számunkra f ontos fórumon, ide sorolom Brüsszelt, az Európai Parlamentet is, hogyha érdekképviselet nélkül maradunk a nacionalista szándékokat felerősítheti Romániában is” – hangoztatta Markó Béla.
