Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-08
11 hogy "Szlovákia délvidékén úgy viselkedik, mintha ÉszakMagyarországon lenne" - idézi Robert F ico szavait a cikkíró aláhúzza: nincs az a demokratikus kormány a földtekén, amelyik ezt megengedheti magának. Nem tudja, mely térben, mely időben él és kormányoz az a miniszterelnök, aki olyan kijelentésre vetemedik, miszerint az ő kormánya egyszer űen nem engedheti meg, hogy más ország, különösképpen Magyarország képviselője így vagy úgy viselkedjen Szlovákiában. Nem ebbe a világba való az olyan kormányfő, aki azt merészeli mondani: nem fogja megtűrni, hogy az államhatárt átlépve egy magánlátogatás leple alatt, visszaélő módon bírálni merészelje a szlovákiai szerveket - írta Peter Schutz. Mert tegyük fel, ha Sólyom magyar zászlóba csavarva táncolna Révkomárom főterén, s ha a homlokára és a mellére az lenne odatetoválva, hogy autonómia, az messz emenően sem lenne oly botrányos, mint az, hogy a szlovák kormány miniszterelnöke kommunista. Mert nincs az demokrata, aki a Fico szájából elhangzottakat ki merné ejteni a száján - fejezi be cikkét a szerző. vissza Szerbia " le fogja nyelni" Koszovó függetlenségét - ELEMZÉS Hofer László, az MTI tudósítója írja: New York, 2007. október 7. (MTI) - Az Egyesült Államok és a nyugati hatalmak el fogják ismerni Koszovó függetlenségét, ha Szerbia és a koszovói albánok a nagyhatalm ak által kijelölt december 10i határidőig nem jutnak dűlőre a szakadár délszerbiai tartomány jövőjéről zajló tárgyalásokon. Amire addig szükség van: Oroszország "meggyőzése". "Szerbia nem tehet mást, le fogja nyelni" - fogalmazott az MTInek egy név telenséget kérő ENSZközeli diplomáciai forrás. Az a feltétel sem lehet akadály, amelyet Szerbia követel, hogy tudniillik Koszovó jövőjéről csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozhat legitim, nemzetközi jogon alapuló döntést. Boris Tadic szerb elnök az ENS Z Közgyűlésben ezt a feltételt hangsúlyozta, amikor arról beszélt, hogy Koszovó függetlensége elfogadhatatlan Szerbia számára. Belgrád azért ragaszkodik a BTdöntéshez, mert tudja, hogy Oroszország állandó tagként vétójoggal rendelkezik. Tudni véli eze nkívül azt is, hogy Moszkva meggátol minden olyan határozatot, amely Koszovó függetlenségét deklarálná. A szerb vezetés kalkulációja nem alaptalan. A New Yorki EUOroszország külügyminiszteri találkozón elhangzott, hogy az oroszok nem kívánnak "a szer beknél is szerbebbek" lenni. Szergej Lavrov külügyminiszter közölte: Moszkva azt a megoldást fogadja el, amely a szerbeknek megfelelő. Ahhoz, hogy az ENSZ BT egyetértésre jusson Koszovó függetlenségéről, a Nyugatnak el kell nyernie Kína és Oroszország támogatását. Előbbi nem ragaszkodik Szerbia területi egységéhez, utóbbi pedig, bármilyen furcsán hangozhat, "megvásárolható". Az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak így látszólag nincs más dolga, mint megfelelő árat fizetni azért, hogy Moszkva ne vétózza me g Koszovó függetlenségét. Ilyen ellentételezés lehetne például az "ígéret" arra, hogy a Nyugat a következő évtizedben "nem ösztönzi" Ukrajna és Grúzia NATOtagságát. De Moszkva "engedményt" kaphatna a keleteurópai amerikai rakétavédelem terén, vagy ab ban, hogy az Egyesült Államok nem erőlteti a szovjet utódállamok "színes forradalmait". Szerbia tehát a nyilatkozatok szintjén hallani sem akar az ENSZfelügyelet alatti, NATO által ellenőrzött tartomány függetlenségéről, ahol a népesség 95 százalékát az albánok teszik ki. Csakhogy már nem él a korábban megbonthatatlannak hitt oroszszerb stratégiai szövetség, Oroszország nem áll mindenben vakon Szerbia oldalára. Moszkva ugyanis tisztában van azzal, hogy Belgrád, akár az orosz reláció gyöngítése árán is , az euroatlanti integráció mellett kötelezte el magát. Tadic elnök ENSZbeli felszólalásában is egyértelművé tette: országának stratégiai érdeke az EUtagság. A Szerbia és a koszovói albánok vezetői közötti első közvetlen egyeztetés eredménytelenül ér t véget New Yorkban. Noha a megbeszélések után nyilatkozatokban "építő jellegű, együttműködési szándékot sugárzó légkörről" lehetett hallani, valójában az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, sem a szerbek, sem az albánok nem mozdultak el a másik irányába n. Az ENSZ Közgyűlés őszi ülésszakának margóján, nemzetközi közvetítők részvételével lezajlott kétórás találkozón egyetlen konkrét dologban tudtak megállapodni a felek: az egyeztetést folytatják, legközelebb október 14én Brüsszelben ülnek tárgyalóaszt alhoz. Közös hangot találtak abban, hogy "az erőszak, a provokáció és a megfélemlítés súlyos mértékben veszélyeztetné a tárgyalásokat éppúgy, mint a térség stabilitását és biztonságát". Miközben a szerb elnök "külön jogokat és hatásköröket" kínál a kos zovói albánoknak, hogy "közösségük a Szerb Köztársaságon belül autonóm módon fejlődhessen", Fatmir Sejdiu koszovói elnök szinte már kész tényként kezeli Koszovó függetlenségét: barátsági szerződést ajánl fel, amelyet "Szerbia és Koszovó, két szuverén és fü ggetlen nemzet" köthetne meg egymással.
